HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Kezdő játékosoknak
Minden kedves játékost üdvözlünk a Cyberpunk Frpg fórumán! A kezdő, tapasztalatlan játékosok mindenképp olvassák el a Kezdőknek című részt, ahol minden lényeges dolog le van írva, kezdve a szerepjáték lényegétől át a karakteralkotásig. Jó játékot kívánunk!
Szavazz az oldalra!
FRPG Top Sites - Magyarország

Latest topics
» Általános társalgó
Vas. Okt. 26, 2014 7:27 am by Taira Morinaga

» Cubik lakhelye
Pént. Márc. 15, 2013 7:10 am by Maynard Sutherland

» utcák, terek
Szer. Feb. 20, 2013 10:07 pm by Michael Longley

» 24-es móló
Kedd Feb. 05, 2013 7:02 am by Maynard Sutherland

» Feketepiac
Szomb. Feb. 02, 2013 4:16 am by Maynard Sutherland

» Sekk Gaur
Pént. Jan. 25, 2013 7:26 am by JC Denton



Share | 
 

 Quentin "Lepra" Knobs [NJK]

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Lepra
1. szint
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2012. Feb. 09.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York City

TémanyitásTárgy: Quentin "Lepra" Knobs [NJK]   Csüt. Feb. 09, 2012 5:28 am

Név: Quentin Knobs
Egyéb név: Lepra (mindenki így ismeri szinte)
Nem: férfi
Kor: 34 év
Születési hely, idő: New York City, 1994. március 28.
Magasság, súly: 189 cm és 106 kiló
Bőrszín: mesztic
Egészségi állapot: alkoholista és kritikus nikotinfüggőség.
Családi állapot: egyedülálló
Foglalkozás: magánnyomozó
Kaszt: riporter

Előtörténet:

...Gyakran a leggonoszabbak ismerik a szentélyhez vezető legrövidebb utat...

Sikátorokban halkan cuppogó, nedves, vizenyős léptek neszei. Ez New York. Itt az első lépteid hazafelé mindig első léptek maradnak, csak az marad kérdés, hogy mi az otthonod. A patkánylyuk, ahol reggelente az egyetlen gondod, hogy a csípős vagy a tatzikis tápanyagkapszulát told az arcodba, mielőtt elhúzod a beledet heti 40 óránál jóval többen robotolni és reménykedsz, sikerül összespórolni pár év alatt egy új tapétára valót. A kényelmes lakópark, ahová bármikor vezethet az utad, jutányos áron számítják meg neked, csupán a tisztességedbe, az erkölcseidbe és a lelkedbe kerül s máris leélheted kényelemben az életed. Csak felejtsd el, hogy valaha embernek születtél, nem nagy dolog, ugye? De a legvalószínűbb barátom az: új otthonba költözöl. Fából van, szűkös és idővel rendkívül bűzlik is, de ez téged már nem fog zavarni. Ez New York. Ha nem ismered az utca szabályait, akkor a köztemetőben elkaparnak pár kreditért és elmondhatod, hogy életed célja annyi volt: a sírásóknak ma este is kerüljön olcsó whiskey a torkába. A túlélés első törvénye ugyanaz, mint a világ minden dzsungelében. Ismerd meg a vadont, mielőtt beleveted magad...
Én már elmondhatom magamról ezt. Ismerem a lassan elrothadó és magában mindent megemésztő Nagy Almát. Honnan tudhatod majd, ha te is elmondhatod ezt? Egyszerű. Elmúltál harminc éves és még élsz. Más esetben úgysem tudsz mondani semmit majd. Addig meg húzd meg magad kis tacskó és reménykedj. Kövess engem, ha haza akarsz érni egy darabban, addig megmutatom neked milyenek New York éjszakái...

...Vérfarkasok nincsenek. Emberállatok vannak. Emberek nincsenek...

Igen, barátom, komolyan mondom. Nem, nem ebben a városban. Mindenhol. Ez a közlekedés első szabálya. Tudd, hogy vadállatok vesznek körül. A prosti, a strici, az utcai közeg, a dealer, a csempész, a kidobó, a csapos... Ők a különböző állatai ennek a betonból öntött dzsungelnek, mely folyton forrong, de csak akkor változik, ha az aktuális eső a jobbik fajtából érkezik és belemarja autogramját az utca flaszterébe. Drágább ez az aláírás a filmsztárokénál, ezért életekben fizetnek. De mi itt élünk és nekünk ez adatott. Mert tudod az első titka a globalizáció nevű pszichiátriai betegségnek: te is állat vagy ebben az őserdőben. Megtanultam. Még kölyökként. Apám egy gyárban húzta az igát míg el nem rothadt. Az utca levegője senkinek nem tesz jót, a vegyikombinát még kevésbé. Egészségügyi szolgáltatás mi? A Télapó meg majd beereszkedik a kéményen a putriba és telehajigálja a gumicsizmát. Nem mai találmány, de még mindig igaz: sokkal olcsóbb friss munkaerőt felvenni, mint a régit gyógyíttatni. Igaz, nem ő volt valószínűleg a vér szerinti apám, de azért minden reggel meg este a tányéromra nyomott egy pasztányi műkaját, ami azért már valami. Eleget gürcölt érte. Az igazi azt sem tudta jó eséllyel, hogy van egy lakli kölke valahol a világban. Anyám se tudta ki volt az. Kurvánál nem meglepő, Chang boltjának leárazott gumijai nem a minőségről híresek, a többi meg kellett a kokainra. Fogalmam nincs mit látott benne a Fater, hogy a nyakába vette a csajt meg a kölkét. A fotók alapján rasnya egy tehén volt, nem nagyon emlékszem rá, három se voltam, mikor a koko végleg hazavágta. Aranylövés. Gyönyörű halál, csak felette gusztustalanul néz ki, de hát neki már mindegy, nekem meg mostanság elég kevés dologtól keveredik fel a gyomrom. Főleg csak Charlie bárjának konyakjától, állítólag az alapanyagot macskákból feji. Én nem hiszem, egyetlen macska se marad meg a krimo környékén, eddig az összeset szétkapták a patkányok. De a pia ütős, attól lehet igazán a sarokba okádni.
Na de ez nem lényeges. Magad fajta ficsúr az életben nem fog betámolyogni Charliehoz, szóval a konyakja is legyen mindegy. Szóval tizenkettő voltam, mikor a fater beadta a kulcsot. Lázasan, vért köhögve is bejárt a melóba, tudta, van a kapu előtt az állására vagy ötezer jelentkező, tehát jobb ha meghúzza magát. Aztán nem bírta tovább, összeomlott. Haza akartam rohanni, mikor elmondták a suliban, de csak egy parkig jutottam. Érdekes... a mai napig emlékszem, hogy ott láttam igazi fát is. Mármint élőt. Nem csak plasztikot, ami a legtöbb városi parkban van, nem. Igazi, élő fát. Az élet egy kis csodája meg ilyenek. Kurva ronda volt. Nem vagyok az a bőgőmasina, de akkor mondjuk, ahogy a savas esőtől, szmogtól fekete ágait bámultam kissé eltörött a mécses. Tizenkét évesen még belefér. Késő estére tértem magamhoz annyira, hogy elkezdjek hazafelé baktatni. Azt se tudtam hol vagyok a városban, de nem volt lényeges. A sötétségbe menekültem, nem gondolkodtam, nem tervezgettem, csak mentem. Valaki a vállamra markolt, mire beleharaptam. Más egy hamburgert nyújtott felém, kitéptem a kezéből, két pofára zabáltam és az arcát se néztem meg. Nem voltam ember akkor. Sem gyerek. Nem maradtak, csak az ösztönök. Mint egy állaté. A sötétség pedig magába fogadott. Minden árnyék, minden mélység és fekete árnyalak, éjféli körvonal, lélektelen lyuk egyszerre zihált velem és testvérként üdvözölt. Emberállatokat fialt az éj öle. Sakálok, hiénák, keselyűk és patkányok rejtőztek mind a bandatagok, koldusok, stricik és zsebesek bőrében. Vadak, akik öntudatlanul adtak kézről kézre, igazították ki az utamat és védtek meg óvón, tudtukon kívül is. Végig, míg hazaértem a kis házba, ahol apám feküdt. Hideg volt. Halott. Rádobtam egy lepedőt, kihívtam a zsarukat, üvöltöttem egy nagyobbat, bevertem az anyámtól kapott tükröt első idegemben, majd leléptem, mielőtt a kékkabátos srácok kiértek volna. Az árvaház már akkor is egészségtelen helynek tűnt...

...Aki háborút kezd, legelőször is ásson meg két sírt...

Szóval lógtam egy ideig az utcán. Tudod ficsúr, a csapatjáték mindig is ésszerű dolognak tűnt, többre megy így az ember, mintha eljátssza a búsképű lovagot és nekirongyol a szélmalomnak, nem köszi, nem az én világom. Bocs, kell egy cigi. ... Na ez az. Valahogy olyan mint az élet. Elszáll a füstje a plafon felé mint a szívverés a semmibe, de addig, ha jól csinálod, akkor addig azért izzik elég keményen. Ennyiről szól az egész, semmi másról.
Felcsaptam egy bandába. Az Arctalan Bohócok. Nem normális társaság volt, de nekem védelmet jelentett valahol. Na meg segített felnőni. Megtudtam miről szól az élet. Nagyon egyszerű. Az élet haverom, az olyan mint a gyereking. Rövid és rendkívül szaros. Zabálni kell, piálni kell, bagózni kell, belőni magad meg a ribancot akit elviszel megdöngetni egy szolíd órára, legalábbis ha még feláll a szerszám a második csík után. Ehhez cash kell, vagyis valamit el kell lopni valahogyan. Erszénybe vágsz lyukat vagy vesébe, csak rajtad áll. Ha mákod van, akkor esetleg battyog a valagad mögött pár hasonszőrű punk, akik ha jó napjuk van nincsenek annyira bekokozva, hogy ne tudjanak kést húzni. Hét évig futottam a bandában így. A drogok sosem lettek igazán az életem része, bár néha egy-egy húzósabb meló végén még betolok egy csíkot, de nem vagyok függő. Ha arról van szó hónapokig vagy akár egy évig se nyúlok hozzá, de nem is zavar, ha úgy adódik. De a pia és a cigi örökre belém égett. Meg pár örök haver, ismerős az utcáról. Na meg... azóta is tudok kábelösszekötéssel kocsit nyitni, meg persze vezetni is. Illetve a szemem is örök emlék. Mármint az igazi szemem, mert mióta az egyik rivális banda egyik tagja belerepült csizmával az arcomba, a tűsarka sajnos épp kellemesen talált meg. Ezen eset óta csak emléket jelent a gyári szemem, de annyira nem is zavar. Szerencsére erre már vannak megfelelő módszerek manapság. Kissé elavult modell, de őszintén, ki érdekel, amíg működik? Használtan vettük a kukatúróktól a rendelések alapján. Fogalmam nincs, hogy volt raktáron, vagy úgy intézték, legyen, de nem is érdekel. Aki nem tud vigyázni az értékeire, annak nincsenek értékei, aki nem tud vigyázni a bőrére, annak nincs bőre sem. Alapszabály...
Egy verda újítása kapcsán aztán bevarrtak a zsaruk. Nem volt annyim, amiből megkenhettem volna őket, meg amúgy is statisztika javítási napjuk volt, valami ellenőrzésre készültek. Más esetben szartak volna ránk és inkább nap végén eladják a megmaradt benzint, de hát a nyugdíjuk azon múlik, hogy hasznosnak tűnjenek, időnként be kell varrni pár lepattant kültelki arcot, akkor éppen minket. Megszívtuk. Van ilyen, így alakult. Kaptam hét évet a sitten. Érdekes élmény volt...

...Bármely föld alkalmas a temetésre...

Sokat segített a kóterban, hogy a banda fele anno mexikoiakból állt. Hát igen, most sem közülük kerül ki a társadalom felső rétege, leszámítva pár drogbárót persze. Szóval már ragadt rám némi spanyol tudás addigra, amit a sitten volt alkalmam tovább csiszolni. Tudod van ezeknek a déli kávébőrűeknek egy lucha nevezetű nemzeti sportja. Már a bikaviadal mellett, de most közlöm: egy felbaszott luchador van olyan kellemetlen mint egy tökön szúrt bika. Olyasmi mint a mi pankrációnk. Üres napjaimban ott tanulgattam egy Alberto nevű csávótól. Sőt indultam a börtönbajnokságokon is. Egyszer elődöntős voltam, kétszer meg úgy férceltek össze három perc után. Egyszer fenn, többnyire lenn. Az élet libikóka. Tudom, nem neked takonypóc. Neked ez itt Turistville, ahová leereszkedhetsz megmártózni a mocsokban és bámulni a helyi állatokat. Szóval tartsd a pofád és szívd magadba a bölcsességet, elvégre ez neked ingyen természetrajzi film, tehát kussolj!
Hét év nem gyerekjáték a hűvösön apafej. Nekem sem volt az, de nem lógok az államnak egy nappal se, jobb ha tudod. De szabadultam. Kilépve a kapun megtartottam az ígéretem, amit tettem, mikor bevittek. Akkorát szippantottam a szabad levegőből amekkorát bírtam, majd miután kiokádtam a belem a szmogtól megszabadultam mindentől ami rám és belém tapadt abban a kócerájban. Szabad voltam, de az Arctalan Bohócoknak már rég befellegzett, nem volt hová mennem, nem volt semmim. Lődörögtem a Brooklyni gettóban, alkalmi munkákból éltem, éltem? Tengődtem. Páran azért a régi haverok közül még megismertek, de hát egyelőre nem volt kedvem visszamenni a sittre, szóval nem akartam valami balhé közepébe mászni...

...Dögkútban heverő testek melegének ringató mételye...

Akkoriban találkoztam Lance-szel. Ő egy bukott zsaru volt, jó ideje az árnyak közt élt már csak. Nem, nem volt jó zsaru. Mocskos zsaru volt mindig is, aki bárkit és bármit eladott néhány dolcsiért, lopott a bizonyítékraktárból, drogozott, hamisította vagy eltüntette a bizonyítékokat. Mocskos zsarut mondtam? Az sem igazán. Csak... nos, átlagos. Minden szentnek maga felé hajlik a keze úgy mondják, Lance meg sosem volt szent. Soha. Egyik társa buktatta be, mert kettejük ügyei valahol keresztezték egymást, ő húzta a rövidebbet. Repült a zsaruktól és az utcán kezdett új karriert. Az alvilág bérence volt. Fejvadász, bérgyilkos, ki hogy nevezi. Egy meló kapcsán vetették fel neki a nevemet mint segítőtárs és megkeresett, elhívott egy pofa sörre és feldobta a dolgot. Kinyírni egy fickót és esik érte pár százas nekem is. Igencsak megdöbbent, mikor azt válaszoltam: tudni akarom, miért kell a faszinak megdögleni. Elsőre annyit mondott, hogy hát 250 kreditért, de pofán röhögtem, hogy ez nekem nem elég. Ha egy életet kioltunk, annak ennél több oka kell legyen. Nem, nem még egy százas. Valami más. Ekkor kaptam a becenevem tőle. Ő mondta azt, a világ egy rothadt nagy dögkút, tele fekélyes, rothadó testekkel. Éppen ezért üdítő néha, ha eleven húst találsz a tetemeken, mint én. Olyan vagyok, mint a leprás. Kívülről eléggé elrothadtam ahhoz, hogy ne lógjak ki a sorból, hogy bízzanak bennem a holttestek. De odabent eléggé élek még, eléggé eleven vagyok a fájdalomhoz emiatt. Szóval már akkor is hülye volt...
Ellenben együtt dolgoztunk utána elég sokáig és elég sokszor. Nem mindenben. Voltak olyan ügyei, amikhez nem fűlött a fogam. Más esetekben viszont fedeztem a seggét pisztollyal, késsel, ököllel ha kellett. Na meg nekem is voltak és gyűltek is ismerőseim, tudtam vezetni, ilyesmi. Hasznos voltam neki, de később talán mondhatom, hogy barátok is lettünk. Elintézte a régi kollégáin keresztül, hogy priuszos létemre kisebb baki legyen a rendszerben és kaphassak magánhekusi engedélyt. Meg fegyvertartásit is, bár ez utóbbit akkor is leszartam már. Az nem tart fegyvert, akinek vagy 20 marcona kommandós őrzi a tyúkszaros életét. Erről ennyit.
Aztán egyszer csak már nem az esti sörről, hanem egy csokorról kellett gondoskodnom a sírjára. Fűbe harapott a marha, ami a legszebb, hogy nem valami übermeló közben, óh nem, csak egy teljesen átlagos kocsmai verekedésben megbicskázták. Mondtam már elégszer, ilyen az élet manapság. Most már legalább tudod: ilyen a halál is. Mocskos.
Ellenben jómagam viszont meg tudtam állni már a lábaimon. Folytattam az üzletet. Ennek is vannak előnyei...

...A barátság nem nagy dolog. Milliónyi apróság...

Igen, nem töltöttem haszontalanul az időmet. Sok ismerősre tettem szert az évek során, ez a vén kutya még tud harapni ha kell, bár még mindig megválogatja kinek áll a szolgálatába. Sokféle embert ismerek ficsúr. Sokaknak tettem szívességet, ha úgy adódott és sohasem féltem behajtani az árát. Van egy haverom, aki Statenen lóg a falkájával. Úgy van. Kyberfarkas. Nem valami vezető, ne érts félre. De ha kell, beszerez nekem ezt-azt és két liter higitóból meg egy darab drótból egész jó terroristabombát fabrikál. Van olyan, aki néha átugrik a határon és visszafelé olyat is magával hoz, amitől menten agyvérzést kapnának a zsaruk. De vannak jó ismerősök az őrsön is, akik leadják a drótot, ha statisztika javítás van és a seggemen kéne maradni. Tudod mennyi mindent elfecsegnek egyesek egy csaposnak részegen? Én tudom, de csak mióta az egyik belvárosi lokál csaposának a nővérét pár vadbarom összeszurkálta és én hajtottam vele a kórházba. Tudod mi mindent hall egy prosti? Én igen. Azóta, hogy a csatornába gyömöszöltem egy stricit, aki megvagdalta a rosszul teljesítő csajok ábrázatát.
Azt hiszed szent vagyok? A faszomat! Nem kisapám. Nem vagyok az. Csak vannak bizonyos határok és aki azokon átmegy, azt mindenki érdekében jobb jegelni. Nem, nem vagyok szent. Rothadt tróger vagyok, aki ha kell drogot tesz a piádba, hogy szóra bírjon, ha kell, akkor meg diótörővel lapítja meg a családi ékszereid. Az a fickó vagyok, aki szó nélkül szétlövi a fejed ha az övéivel szórakozol. Az a faszi, aki máig nem felejtette el mit jelent bandába tartozni. Védelmet, infot és tetszik, nem tetszik, de egyfajta becsületkódexet is. Mert tudom, hogy az én érdekem is, hogy az a néhány arc, aki haverjának tart, ne változtasson a véleményén, mert az én bőrömre is megy a játék.
Ki vagyok hát én? Egy lepattant kültelki punk, aki inkább seggrészegen bassza meg a csajt, nem belőve álmodozik róla, akit nem érdekel a becsület, beveri a fejed egy csavarkulccsal, ha a beszólsz a haverjának, aki a gépzene korában még countryt meg rockot hallgat, aki rongyosra olvassa a Phillip Marlowe könyveket, de hányni tudna a Rambo 19-től...

...Négy dolgot nem lehet visszavonni: a kimondott szót, a kilőtt nyilat, az isteni rendeletet és az elmúlt időt...

Ja és még valami buzeráns. Én vagyok az a tag, aki lenyeleti veled ezt a két szép kést most ebben a sötét sikátorban, ahová képes voltál vele eljönni bunkókám. Tudod, az, hogy lejössz ide aranyifjúként lenézően vigyorogni a söpredéken egy dolog. Van aki beverné érte a pofád, meghagyom neki az örömöt, engem nem érdekel. Az is csak egy dolog, hogy miből szedted a vagyonod. Nem te vagy az egyetlen görény, aki apuka pénzén veri a bránert és vigyorog azoknak a kínlódó delíriumán, akik apád házaiban kuporgatják össze a lakbért a rongyaikból, amiből bőven telik a sportverdád fényezésére. Tovább megyek: az is a te dolgod lenne csak részemről, hogy minden második nap más lánnyal hetyegsz és le se szarod, mennyire fáj nekik, ha álmaik hercege dobja őket. A XXI. század gyermeke vagy. Elég nagy alomban szartak a világra, hogy elhidd: ragadozó vagy. Pedig nem fiam. Nem vagy az. A földigiliszta még ma sem az. De tudod... az már nem csak a te dolgod, hogy kilenc napja te, meg a hülye haverjaid erőszakot tettetek egy haverom kislányán. Nyolc évesekkel ma sem kezdünk, tudod? Elhitetted magaddal: senkinek nem számít egy gettós. Remélem sikerült érthetően elmagyaráznom: van akinek számít. Egy másik gettósnak. Nekem számít. Most pedig hagyd abba a nyüszítést, mert nem fog meghatni, de ha mellévágok, az neked még ennél is jobban fog fájni...

______________________________________________________

Hálózati hír: "A Brooklyni gettótérség mellett, a Stardel sugárút egyik romos épületében egy fiatal férfi holttestére találtak. Brutálisan megkínozták a halála előtt, nemi szervét levágták és a szájába dugták, megvakították, több helyen megcsonkították. Meg nem erősített hírek szerint a városunk egyik köztiszteletben álló mágnásának egy közeli családtagja az áldozat. A rendőrség megkezdte a nyomozást. További részletek legelőször továbbra is a KRC Liveon!"

Jellem:
Bár sohasem vallaná be ő maga, de Lepra igazi harcos. Nem sok maradt meg a becsületéből vagy a tisztességéből, de azt, mint kiégett csonkot, makacsul védi a lelkében, ha nem is tudatosan. Vérbeli dögevő, akinek szinte semmi sem számít, bár ha lenne olyan ember, aki igazán közel áll hozzá, azért a végletekig elmenne. Furcsa figurája a XXI. századnak. Olyasvalaki aki beadta a derekát az implantoknak és az emberi szennynek, brutalitásnak, de ugyanakkor még mindig tudnia kell a miértéket. A hogyanokon már túllépett, ha kell bármilyen eszközt igénybe vesz, de csak olyan ügy érdekében ami nem lépi túl a saját kis erkölcsi kódexét. Ami nem túl hosszú vagy részletes... Durva, önközpontú alak, emberbőrbe bújt állat, mégis valahogyan egy utolsó, kivesző félben lévő faj tagja. Egy magányos ronin New York gettóiban...

Szakképzettség:
- Ismeri a wrestling (pankráció, utcai harc jellegű birkózás) fogásait, középszerűen verekszik
- Átlagos embernek megfelelően elvezet egy autót vagy motort (van jogosítványa szinten)
- Tud bánni a késsel és a pisztollyal, az élet tanította, nem profi, de megállja a helyét, ha kell
- Alapszinten ért az informatikához, ami adatkereséshez, hírekhez vagy egy szöveg megszerkesztéséhez kell
- Ért valamennyit az elektronikához, legalábbis házilag szokott bütykölni, semmi komolyra nem kell gondolni, nagyon egyszerű meghibásodásokat képes megjavítani ha van nála szerszám
- Nem túl jól, de beszéli a spanyolt (megérti és nagyjából el tudja mondani mit akar, egy bő alapfok)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
JC Denton
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 433
Join date : 2012. Jan. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Quentin "Lepra" Knobs [NJK]   Pént. Feb. 10, 2012 5:35 am

Sikerült végigolvasni, és el vagyok ájulva Smile Egy-két helyesírási hibát találtam, ezen kívül tökéletes. Cyberpunk hangulat érződik minden sorból, ha kalandokra is így fogsz írni, akkor te még sokra fogod itt vinni. A jutalmad a kezdők mellé még 3 Nano-Tároló, 1500 kredit, valamint egy Desert Eagle. Mehetsz is adatlapot csinálni, mert az előtörténetedet elfogadom, és a témát lezárom.

_________________
Mesélői szín: yellowgreen
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cyberfrpg.hungarianforum.net
 
Quentin "Lepra" Knobs [NJK]
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Cyberpunk Frpg :: Karakterek :: Előtörténetek-
Ugrás: