HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Kezdő játékosoknak
Minden kedves játékost üdvözlünk a Cyberpunk Frpg fórumán! A kezdő, tapasztalatlan játékosok mindenképp olvassák el a Kezdőknek című részt, ahol minden lényeges dolog le van írva, kezdve a szerepjáték lényegétől át a karakteralkotásig. Jó játékot kívánunk!
Szavazz az oldalra!
FRPG Top Sites - Magyarország

Latest topics
» Általános társalgó
Vas. Okt. 26, 2014 7:27 am by Taira Morinaga

» Cubik lakhelye
Pént. Márc. 15, 2013 7:10 am by Maynard Sutherland

» utcák, terek
Szer. Feb. 20, 2013 10:07 pm by Michael Longley

» 24-es móló
Kedd Feb. 05, 2013 7:02 am by Maynard Sutherland

» Feketepiac
Szomb. Feb. 02, 2013 4:16 am by Maynard Sutherland

» Sekk Gaur
Pént. Jan. 25, 2013 7:26 am by JC Denton



Share | 
 

 Elhagyatott raktárépület

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
JC Denton
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 433
Join date : 2012. Jan. 20.

TémanyitásTárgy: Elhagyatott raktárépület   Pént. Feb. 10, 2012 6:53 am

Egy rossz állapotban levő, elhagyatott raktárépület.

_________________
Mesélői szín: yellowgreen
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cyberfrpg.hungarianforum.net
JC Denton
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 433
Join date : 2012. Jan. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Pént. Feb. 10, 2012 6:56 am

//Lepra és Kámfor magánkalandja//

Nem várt éjszaka




Michael, téged az igazi baj két héttel ezelőtt keresett meg, egy ismeretlen hacker képében. A kis rohadék pár perc alatt feltörte a heroin szállítmányod biztonsági terminálját, majd egy-két jól elhelyezett vírussal elsüllyesztette a hajót, persze miután elküldte az adatokat a zsaruknak. Nem vagy kezdő a szakmádban, semmi nyomot nem hagytál, amit felhasználva hozzád juthatnának, de rögtön kíváncsi lettél. Ez a "CasXsXe01" nevű cowboy - a szakmabeli haverjaid csak ennyit tudtak kideríteni róla - egy igazi profi, semmi adat nincs róla egyetlen adatbázisban se, a Hálózaton minden előzményt, valamint proxy-nyomot kitöröl, és ami a legzavaróbb: már nem egyszer beleszart a levesedbe. Mindig hátrahagy adatkockákat, amiken a neve szerepel, egyedül ezeket találták meg vele kapcsolatban. Ezeket leszámítva a csávó nem létezik.
Napokig egy helyben álltatok, semmit se tudtatok tenni vele kapcsolatban. Az égett műanyag szaga jelezte a fordulatok eljövetelét. Ez az egyetlen emléked arról a pár percről. Egy fekete bőrdzsekis, latex gatyás szőke csaj sétált be az ideiglenes lakhelyedre, láthatólag pont leszarta a körülötted álló két benga oroszt, akik SMG-kkel álldogáltak, unottan, mogorva tekintettel. A csaj szép elegánsan megállt a lepukkant, régi vakolatú szoba közepén, és a döbbenetet kihasználva felrobbantott egy füstgránátot. Hogy hogy a jó életbe hagyhattátok ezt? Azóta ezt kérdezed magadtól. A két orosz talán a csaj seggét bámulta, talán csak elszundítottak...ki tudja. Mindez másodpercek alatt játszódott le, te zúgó fejjel estél hanyatt a padlón, utolsó, és szinte egyetlen emléked az égő műanyag szaga volt: és talán az utolsó kép a benzin, majd a felcsapó, kékes lángok tánca volt azon a valamin, amit régen még falnak neveztél...
Lepra története jóval régebbre nyúlik vissza. Téged egy görög muksó bérelt fel, az a fajta, akit annyira "szeretsz". Hátranyalt hajú, fontos képű üzletember, rózsaszín rágója óramű pontossággal pukkant egyet pár centire az arcodtól minden fél percben.
- Tehát, Mr...Quentin...jól ejtem? Tehát, uram, nem tudom, hallott-e már egy bizonyos CasXsXe01 nevű úriemberről...ó, hát persze, hogy nem. Kérem, fáradjon beljebb, és foglaljon helyet...beszélgessünk egy kicsit.
Az éjszakát a faszi luxus lakosztályában töltötted. Megtudtad, hogy az úr - persze neveket most se kaptál - már jó ideje hűvösre akarja tenni ezt a cowboyt. Az illető nemegyszer meghiúsított bizonyos árucseréket, és üzleteket. Hogy milyeneket, azt nem kötötték az orrodra, te már megszoktad az ilyet, nem is kérdeztél vissza. Tehát a cowboyt ki kéne iktatni, nem te vagy a bérgyilkos, te csak rájössz, hogy hol lehet most. Ahogy kiléptél a zuhogó savas esőbe, vigyorogva indultál hazafelé. A görög csávó évek óta illegális implantokat csempész be a városba, az, hogy ilyen magasra jutott, csupán saját ügyessége, és taktikai érzéke miatt van. Ezt te pár óra alatt kiderítetted, elvégre jó vagy az ilyesmikben. Beleolvadtál NYC mocskos sötétségébe, és elkezdted felgöngyölíteni az elsőre rutinmelónak tűnő ügyet...
Legalábbis sokáig így gondoltad. A nyomozás egy darabig jól haladt, megtudtad a hacker keresztnevét - Rick - valamint azt is megtudtad, hogy a Bronxban keresd. De nem voltál elég óvatos. Nem egy öltönyös faszival találkoztál útjaid során, akikkel természeted miatt előnytelen helyzetbe kerültél: megverted őket, vagy meghiúsítottad terveiket, ezzel magadra haragítottad őket. Hogy most ezek jöttek e behajtani a számlát? Talán nem. Talán pont rossz ügybe dugtad bele az orrodat, talán hagynod kellett volna ezt a konzolcowboyt a francba. De most már késő, téged is elkaptak, a bénító gáz ismerős illata betölti elmédet egy félreeső sikátorban, és fájdalmas lidércnyomásba zuhansz...

Egy sötét helyiségben ébredtek, egymástól elszigetelve. Nem tudtok a másikról, viszont hamar észreveszitek a téglalap alakú szoba egyik végénél álló két őrt. Csendben vannak, a homályban nem láthatjátok a felszerelésüket, őket is csak az elbarikádozott ablakok résein beszűrődő neonfények miatt veszitek észre. Ahogy szép lassan felkászálódtok a padlóról, egymást is megpillanthatjátok, valamint egy harmadik tagot is, aki a földön ülve rángatja a fejét ide-oda, lehetséges kiutat keresve a cellájából. Mert egy cellában van, ahogy ti is. A cellátok egy felső és egy alsó acélrészből áll, közöttük így első látásra törhetetlen üveg. Mind-mind külön cellákban vagytok, rajtatok kívül semmi más, fegyvereiteket elkobozták. Az őrök láthatólag várnak valakit, sűrűn hátrapillantanak a mögöttük levő korhadt faajtó felé (amit fémráccsal is felszereltek), de amíg ez a valaki meg nem jön, addig nem nagyon fognak bármi érdemlegeset csinálni.

_________________
Mesélői szín: yellowgreen


A hozzászólást JC Denton összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Aug. 16, 2012 11:36 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cyberfrpg.hungarianforum.net
Michael Longley
4. szint
avatar

Hozzászólások száma : 265
Join date : 2012. Feb. 07.
Tartózkodási hely : két meló közt úton

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Pént. Feb. 10, 2012 7:55 am

Legszívesebben belevágtam volna valamit a terminálba, mikor megláttam a már ismerős névjegyet, amit az a nyomorult cowboy hagyott a gépemen. Megint ugrott egy szállítmány, ráadásul a zsarukat is bevonta a dologba. Persze nem tartottam tőle, hogy rám akadnának, nem, attól egy cseppet sem tartottam, hiszen semmi nem vezet hozzám, de a dühtől szét tudnék robbanni, hogy ismét meg tudott szabadítani több ezer kredittől, pedig minden óvintézkedést megtettem.
Nem volt mit tenni ismét kiadtam a megbízást pár nekem dolgozó hackenek, hogy kerítsék elő nekem ezt a szemétládát, ha törik, ha szakad, hogy magam tekerjem a nyaka köré az adatkábeljét. De most sem találtak semmit. Az ég világon semmit! Pedig én sem amatőrökkel dolgoztatok.
Nem igazán tudtam túltenni magam a kudarcon, hiszen így bármikor újra keresztbe tehet nekem, ezért kapva kaptam az alkalmon, mikor valami csajszi felhívott, hogy talán tud egyet s mást mondani a cowboyról. Persze nem lennék az aki, ha nem biztosítom be magam, még, ha egy látszólag ártalmatlan nőről is van szó, hiszen ma már talán nincs is olyan, aki ártalmatlan, ezért két orosz testőrt is biztosítottam magam mellé, megfelelő fegyverarzenállal felszerelve.
Mikor az első ránézésre luxus k@rvának tűnő csajszi besétált összefontam magam előtt a karomat, majd a két nyálát csorgató medvéről a nő szemébe néztem, aztán riadót üvöltöttem és azonnal a fegyveremért kaptam volna, ha van rá érkezésem. A nő szemében az a villanás figyelmeztetett, csak már túl későn. A gránát felrobbant és én tehetetlenül, kábán rogytam össze, az orromban érezve az égő műanyag keserű szagát és mintha tűz is felcsapott volna.....

Lüktető fejjel tértem magamhoz és még émelyegtem a gáztól, de mikor eszembe jutott, mi történt, azonnal kiszállt minden kóma belőlem és éberen ültem fel.
Nagyon nem tetszett amit láttam! Vagyis először alig láttam, mert elég sötét volt, de ahogy a szemem egyre jobban hozzászokott a homályhoz, azért ki lehetett venni halvány körvonalakat. Felálltam és körbetapogatva a falat arrafelé mentem, ahol mintha két ember körvonalait vettem volna ki. Igen, két fickó ácsorgott a beszűrődő fényben, de nem szóltak egy szót sem, pedig még rám is néztek, amikor észrevették hogy ott állok.
- Hé! Srácok! Mi a fene folyik itt! - kiáltottam oda nekik, de választ nem kaptam, így kérdéses volt, hogy nem akartak válaszolni, vagy az üvegfal, ami elválasztott tőlük, a hangot sem engedi át.
Ekkor láttam meg a szemeimet meresztgetve, hogy még van mellettem több másik ilyen helyiség is, mint az enyém és bizony lakóik is vannak.
Az egyik ücsörgött és a fejét forgatva szemlélte a környezetét, a másik, egy elég nagydarab fószer, mintha még nem tért volna magához, mert mozdulatlanul feküdt a földön.
Fogalmam sem volt, hogy hol vagyok és mi a frásznak kerültem ide, de nem szeretem az ilyen hívatlan vendégségbe rángatásokat, általában nem happy enddel végződnek, így nem érdekelnek a többiek, én szeretnék megpattanni. Ezért igyekszem körbejárni és végigtapogatni a helyet, hátha találok valamit, ami még hasznos lehet.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lepra
1. szint
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2012. Feb. 09.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York City

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Pént. Feb. 10, 2012 10:15 am

Tulajdonképpen tíz év tapasztalatával azt tudom mondani: cefetül gyűlölöm a rutinmelókat! Két eshetőség van. Vagy olyan unalmasak, hogy a második nap végére konyakkal vegyíted a kokot, hogy egyben tartsa valami az agyad, legalább egy rózsaszín világban, mert ha végigrókázod a folyosót a repkedő pici pónik láttán, legalább tudod, hogy élsz, vagy ha más nem rájössz akkor, ha gyomorszájon vág a házmester a felmosófával. És ez a jobbik eset baszki! A rosszabb... na az van például most. Mikor kurvára nem rutinmunka az a rutinmunka!
A görögről nem sok mondani való van ebben a történetben, itt a hideg acélon vegetálva. Mi a rossebbért nem képesek legalább egy patkányirtást kifizetni, ha már ilyen faszályos kis magánbörtönt képesek voltak iderittyenteni ezek az arcok, bárki is legyen mögöttük. Ez a folyamatos kocogtatás az agyamra megy. Fáj a fejem. Rothadt élet. Rothadt rágcsálók. Kéne egy aspirin. Vagy egy cigi. Bár az utóbbiból még akad is a zsebemben. Kényelmesen rágyújtottam és az izzó parazsat elnézegetve fújtam a füstöt a plafon felé.
Szóval a görög. Akkor kellett volna a rágójára basznom az ajtót, mikor kimondta a varázsszót. "Beszélgessünk kicsit". A világ legveszélyesebb elfoglaltsága. Vagy olyasmit mondasz, ami segít egyszer valakinek ágyelőkét csinálni a bőrödből, vagy olyat hallasz, ami miatt valaki egyszer szét akarja lőni a fejedet. Mégis egy csomó ember imád beszélgetni. Komolyan nincs ezeknek az alakoknak önfenntartási ösztöne? Veszélyérzet? Valami?! Bármi??! Hát ez az. Semmi baszki...
És tényleg rutinmelónak tűnt. Igaz a fószer nevét háromszor próbáltam kimondani sikertelenül, úgyhogy felírtam magamnak, de amúgy semmi extra. Egy billentyűzsonglőr aki a gyors ujjaival nem szintetizátorozni ment el, hanem unalmában olyasvalaki még ki se hűlt bélsarába mászott nyakig, akijébe nem kellett volna. Tiszta sor. Sosem komáltam a hülyéket, magának ásta a sírt ez a barom és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem nekem kell rádobni az első rögöt. Nekem csak meg kell mutatni a helyi temetkezési vállalkozásnak, hová kell menni érte. Mindezt nagyjából másfél óra keretében sikerült közölnie a görög baromarcúnak. Ha nem lett volna olyan a brandyje, amilyen, akkor rég faképnél hagyom, de így... Belevágtam. Némi cash amúgy sem jön rosszul. De hogy lehet valakinek ilyen agyament fedőneve az ég szerelmére???
És hogy az Istenben nem fáradnak már el ezek a kibaszott patkányok?! Nem igaz, hogy végig kell kotorászniuk minden egyes rothadt négyzetcentit a hétszentségit nekik! Tököm tele...
Na szóval a görögtől elhúztam szépen haza aludni egy komolyabbat, majd végigjárni a kapcsolataim. Van egy hosszabb lista, de most előre vettem a chipsen nevelt panelszörnyeket, akik e-mailben rendelik meg az asszonytól a reggeli rántottát mert leszakadni a gépről az nekik olyan, mint mikor a kórházban kihúzzák a zsinórt a konektorból. Ellenben most ők kellettek nekem és ehhez még talpalni se kell, csak video hívást eszközölni és kész. Úgyse mozdulnának ki egy hamburgerre én meg idegrángást kapok a gondolatától is annak, hogy betegyem a bakancsom valamelyik kéglijébe. Haver, tudom miről beszélek! Jártam már ilyen chipagyú szobájában... Hát azt még egyszer nem, köszi... Én még legalább magamat át akarom verni olyasmivel, hogy van élet a bejárati ajtó túloldalán is.
Gyűltek az adatok, de végül is a legtöbb info talpalással jött mégiscsak. Charlie konyakja után elugrottam az Agykonyakba. Ez egy filmkölcsönző és hálózati bár a Pokol Konyhájában. Olvastad a Dante Poklát? Nem a filmekre gondolok, a 3D-s egy rakás szar, de még a régiek se érnek fel a könyvvel, ha szorult némi fantázia a kiberszemed mögé. Na apám, ez a hely mintha abból mászott volna ki. Tudod a Pokol Konyhájában minden meg van, aminek meg kell lenni az öreg felszarvazott kis magánbirodalmában. Mértéktelenség? Öcsém, ha ott nem vagy képes összehozni egy aranylövést két perc alatt, akkor még a narkóhoz sincs tehetséged, most szállj le a szerről. Paráznaság? Hát az ottani csajok mutathatnak pár új trükköt Mata Haritól Kleopátráig bárkinek. Gyűlölet? Ahol van koko és vannak nők ott az ilyesmi nem lehet kérdés. Vergilius féle igaz lelkek, akik önhibájukon kívül rothadnak meg pár emelettel lejjebb az örök szaunában? Nos... azok is vannak. Értük ki se kell lépned a szobádból. Vagy komolyan azt gondoltad, hogy a tápanyagkapszuláid fehérje és szénhidrát része marhából van? Nekem már nincsenek illúzióim. Még a szintetikus húsok is kilónként kerülnek annyiba, amiért megbicskáznak a külvárosban. Pénz beszél, te meg zabálsz amit kapsz. Csak nem undorodsz? Ugyanmár öregem, ha nagykorú vagy és azt hitted nem vagy kannibál, akkor vedd be szépen a piruláid és üdvözöld a nevemben Napóleont. Emeletenként mind a kettőt. Köszi. Szóval a Konyha szar hely, de az Agykonyak még tűrhető is. Beslattyogsz és pofán ver két oltári nagy kivetítő, ahol kedvcsinálóként részletek mennek a két leggyakrabban kivett filmből. Nem hiszem, hogy annak szánták, de társadalomkritikának is elmegy. Az egyik asszem a Conan 24 volt (jellemző részlet: "Meghaltok ti alávaló férgek! Szent pallosom éle sújt le reátok!") a másikat bámultam inkább, a becses alkotás az Egész végig hátulról roppant kreatív címét kapta (jellemző részlet: "Ah! Aaaah! Még! Ne hagyd abba!") Ennyit arról, hogy nem állatok lakják a várost, de a két legnépszerűbb film a kinyírok mindenkit aki mozog és nincs két jó didkója, a többit szétkúrom. Nem, nem a dzsungelre jellemző, persze. Mindenesetre nem ezért jöttem, hanem a tékás arccal való gyors randiért. A srác magas, vékony, irritáló, szemüveges, szeplős, nyúlszájú és debil, szóval halmozottan bicskanyitogató még a létezése is, de ennek ellenére is ér valamit. Pl, hogy élő Hálózat lexikon, ez a fiú ugyanis otthon nem LatexMaca képeire veri a jancsit, hanem a legnagyobb gépspílerek mail címére. Ő már közelebbit is tudott mondani papír nélkül úgyse tudom milyen nevű célszemélyemről, akinek mint kiderült van ennél élhettőbb neve is: Rick. Meg hogy állítólag Bronxban tanyázik.
Vajon milyen lehet a sült patkány? Vagy a patkányleves? Ragu? Vagy bárakármi, de ha nem hagyják abba, komolyan elgondolkodok egy kis színesítésén a kapszulamenümnek! Már jojóznak a szemeim tőlük... Már a bal oldali is, pedig az kicsit se mozog el a helyéről...
Na innen már egyszerű a kaland. Hibáztam. Nagyot. Akkorát hogy a MIR 4 ahhoz képest mentőcsónak. Orbitális nagyot. Nem akkor, amikor lementem körbe sasolni Bronxba, van ott pár haverom, akik esetleg tudhatnak valamit. Akkor, mikor egy kalap alá vettem ezt a tahót az én hacker cimbijeimmel és nem tételeztem fel róla, hogy a fülébe jut, főleg ilyen sebességgel, a kis kutakodásom. Amikor megéreztem a szagot rájöttem a hibámra, de akkor már csatak mindegy volt.
Most pedig itt fekszem a cella padlóján, karjaim összefonva a tarkóm alatt és a patkányokat hallgatom, ahogy fúrni próbálják a fém alapot. Ha bármi reményt látnék, akkor persze én is ezt csinálnám, de nincs. Fegyver nélkül nem mennénk messzire. Ráadásul energiapocsékolás addig is, na meg felette idegesítő. Mit fosnak? Ha ki akart volna nyíratni a tag, nem ébredtünk volna fel. Nem mondom, hogy megnyugtató, de azért kérdés, mi a faszt akar tőlem? Vagy éppen tőlünk? Na most van elegem ezekből, hátha értenek a szép szóból:
- Letépem a karotokat, ha nem hagyjátok abba seggarcok!!! - üvöltöttem. - Valaki pihenni szeretne, hogy azt a jó bü... - nyeltem egyet. Ki tudja, hátha csajok is vannak, az a szöszi a feszülős bőrnaciban akár az is lehet, így gyorsan elővettem a társasági modoromat: - Szóval azt a kellemetlen illatkipárolgású, sarkon álló, ősi foglalkozást űzve közerkölcs rendészeti szabálysértést elkövető közvetlen nőági felmenőtöket! Nem gyanús, hogy nem tudtok kimászni a kalitkából? Szóval ha szépen felkérem Önöket, esetleg befejeznék az eddigi tevékenységüket, vagy legyek kénytelen a szabadulásunk után rohampuskát dugni fel az igen tisztelt valagatokba buzeránsok?!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
JC Denton
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 433
Join date : 2012. Jan. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Pént. Feb. 10, 2012 8:42 pm

Kámfor keresése eredménytelen, a cellában nincs semmi, amit hasznosítani tudna. Az üvegeken nincs semmi hézag, minden jel szerint törhetetlen. Ahogy a két őr felé kiállt, mindketten felé fordulnak. Az egyik közelebb is jön, kissé jobb megvilágításba helyezve ezzel önmagát. Láthatóvá válik arca, amin szinte már nincs se hús, se bőr: acéllemezek, és csavarok sokasága borítja koponyáját. Köp egyet Michael cellája felé, majd Lepra felé fordul. Mint hamar rájöttetek, az üvegek áteresztik a hangot, és a jelek szerint nem éppen olyan helyen vagytok, ahol ezt a luxust megengedhetnék maguknak a fejesek, így hát az előbbi őr, egyenesen a cellád elé áll, és jól hallhatóan kinyitja az implantos száját:
- Fogd be. Majd a főnök eldönti, mi legyen veletek, addig ti kurvára befoghatjátok. Látjátok ott a haveromat? És a karját? Kibernetikus karprotézis, mégpedig teljesen kimaxolva, házilag felturbózva. Ilyet még a feketepiacon se találsz. Egy ujjpöcköléssel szét tudná törni azt a szart a fejeden. - mutat a szemedre. Ezután visszamegy a helyére, majd leül egy székre, nem messze a haverjától, és az ajtótól. Elkezd bütykölni valamit a kilincs magasságában, bizonyára egy biztonsági terminálpanelt, vagy valami hasonlót.
Lepra ordítása mást is eredményezett. A harmadik tag, aki eddig úgy ült ott, mint egy megriadt kisegér egy netcafé szélében záróra után, most felkapta a fejét, és ijedten felpattant a helyéről. Talán ő már régebb ideje rothad itt, vagy csak nincsenek acélból az idegei, mindenesetre érzitek, hogy nála most elpattant valami.

- Én ezt nem bírom tovább! Engedjenek ki! - kiáltotta, majd teljes erejéből nekirohant a falnak. Az üveg karcolás nélkül dobta vissza támadóját, az őrök meg először elkezdtek röhögni, majd az ülő őr ismét megszólalt.
- A következő már nem ússza meg szavakkal.
Talán fojtatta volna tovább, de ekkor kinyílt az ajtó. A panel, amivel eddig elvolt az őr, most hangosat kattant, bizonyára rá volt csatlakoztatva az ajtóra. Az őr gyorsan feláll, és haptákba vágja magát. A másik előkap egy kártyát a zsebéből, és az újonnan érkezettnek adja.

- Itt vannak Susy, már mind ébren vannak.

A szőke csaj, akit már mindketten ismertek, gunyoros grimasszal az arcán áll meg előttetek. Prostis ruháját, és égig érő haját még mindig büszkén viseli. Fegyvere nincs, viszont látjátok, ahogy két kezén csavarok, és acél burkolatok futnak végig. Az őröket lekicsinylő pillantással jutalmazza, egy-egy szeme, mint egy jövőbeli, rémálomból kilépett androidnak, vörösen izzik, és fehérje helyett feketés lötty van csak. Végigmér mindkettőtöket, tetőtől-talpig, majd tekintetét a harmadik fogolyra fordítja. Kárörvendően néz vele farkasszemet, majd amikor az sírva visszahanyatlik a földre, nevetgélve visszafordul az őrök felé.

- Megölni mindet, lehetőleg zökkenőmentesen. Majd ha kész vagytok, tudjátok, hol leszek. Na pá! - ezzel ki is lép a szobából, fütyörészve, rajtatok röhögve. A fekete hajú, harmadik fogoly még inkább elkeseredetten, szánalmasan hüppögve sír, és embriópózba kuporodva elfekszik a cellája padlóján. Az őrök fejüket csóválva rágyújtanak, majd inkább felétek fordulnak.
- Azt inkább hagyjuk a végére. Na te melyiket kéred?
- Én a nagy melákot, aki olyan szépen tud fogalmazni. -
enged meg magának egy félmosolyt az őr.
Elindul Lepra cellája felé, kezében egy azonosító kártya. Ő az, akinek le tudná pöckölni a retina implantodat a fejedről. A barátja kezébe veszi a rohampuskáját, és megindul Kámfor felé. Hogy egy ilyen parancs után minek kellett ekkora felhajtás, hogy börtönbe is elhoztak titeket, meg őröket is rendeltek: az még nem tiszta. Az viszont biztos, hogy a harmadik fogoly a jelek szerint nem olyan tehetetlen, mint hittétek.
Sírását abbahagyva, amint elindulnak felétek az őrök, odafut az ajtójához, és...kinyitja. Ti vagy hússzor ellenőriztétek, a ti ajtóitok be vannak zárva, hogy lehet, hogy ennek a nyavalyásnak nyitva van? Ki tudja. Ami számotokra fontos, hogy elindul a panel felé, amit az őr az előbb beprogramozott, és elkezdi átprogramozni. Ha felnéztek, láthattok a plafonon egy löveget, amit elég régen szerelhettek fel oda, a por már derekasan belepte. Kamera nincs hozzá, vagy csak nem látjátok a homályban. Viszont azt látjátok, hogy a fogoly hihetetlen tempóval mozgatja a kezeit. Talán ki is tudna titeket szabadítani, de eddigre már mindkét őr elérte a cellátokat. Az azonosító kártyák becsusszantak a helyükre, ti pedig felkészülve a pokolra, várjátok az őröket. Kámforra egyenesen rászegezi a puskát, Lepra ellen viszont küzdeni akar a másik. Két karját - mindkettőn implantátum - elkezdi nyújtani, mintha bemelegítene, majd nekiugrik Leprának. Egyik kezével a nyakát célozza meg, másikkal az ellentámadások ellen védekezik. Eközben a harmadik tag fáradhatatlanul üti be a számsorokat a terminálba.

_________________
Mesélői szín: yellowgreen
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cyberfrpg.hungarianforum.net
Michael Longley
4. szint
avatar

Hozzászólások száma : 265
Join date : 2012. Feb. 07.
Tartózkodási hely : két meló közt úton

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Pént. Feb. 10, 2012 11:02 pm

Bárhogy keresgéltem, kutakodtam egy hajszálnyi rés, annyit sem találtam ezen a látszólag áthatolhatatlan dobozon, viszont ténykedésem kétfelől is reakciót váltott ki, igaz egyik sem volt kedvemre.
Először az egyik őr reagált a szavaimra, de sok köszönet nem volt benne, mert azon kívül, hogy közelebb jött, egy köpésen kívül választ nem kaptam, de hát ebből is sok mindent le lehetett szűrni, például azt, hogy nem vagyok a szívük csücske. Aztán a másik reakció a nem messze tőlem lévő másik cellából jött, ahol azt hittem eddig, a nagydarab melák kómázik, de nem, csak úgy látszik heverészett, beletörődően várva a sorsát. Most én köptem egyet felé válaszul, és már nyitottam a szám, hogy verbálisan is a tudomására hozzam, hová helyezheti a lepcses pofájában lefetyelő nyelvét, mikor a nyálbőségben szenvedő, és a feje helyén már talán csak implantokból álló majom erősködni és fenyegetőzni kezdett.
~ Áááá! Ezek szerint még nem vitte el a nyelvét a cicus! ~
Ezután, mint aki jól végezte dolgát és mindenkit a helyére tett visszasétált a társa mellé.
Viszont megnyilvánulása más fordulatot is kiváltott, még pedig az eddig csöndben, de igen zaklatottan ücsörgő másik fogoly irányából, akinél talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, vagy már eredetileg is zakkant lehetett, de most felpattant, mint akit rugók löknek és kifejezve óhaját, mi szerint ki szeretne jutni, teljes grafttal nekirohant a plexinek. Hát, ha azt remélte ettől, hogy kijut, akkor csalódnia kellett, mert úgy pattant le az átlátszó falról, mint a gumilabda. Kísérletnek is röhejes volt, de látványnak főleg, ami persze ki is váltotta ezen reakciót az őrzőinkből, de aztán komolyabbra vették a figurát és persze újabb burkolt fenyegetés következett, amit a külső ajtó nyílása szakított félbe.
Kíváncsian néztem én is a belépőre, akiben nem mást ismertem fel, mint a szőke bigét, aki úgy falhoz állított, ahogy egy kezdőt szoktak és amit talán sosem bocsátok meg magamnak.
A egyik túlbuzgó szarmócsing rögtön földig lógatta a nyelvét és közölte a csajjal, amit, ha nem vak ő is láthatott, hogy már nem kómázunk.
A szobámban nem volt túl sok idő a bámulására, de a fekete szeméből vörösen ránk villanó pupilla örökre belevésődött az emlékeimbe, amit most is megvetően fordít először az őrökre, majd ránk, alaposan felmérve minket, elidőzve kissé a sírdogáló harmadik sorstársunknál, aki nem is bírja sokáig a szemkontaktus, hanem tovább sajnálja magát a padlóra borulva.
Gondoltam, most végre megtudhatjuk, vajon mi az átokért vagyunk itt, de kicsit elkerekedtek a szemeim, amikor meghallottam a parancsát.
~ Megölniiii? Most ez komoly? Akkor mire ez a felhajtás? Elkábítás, elrablás, bebörtönzés? ~
Nem tudom a többiek hogy voltak vele, de én azért még szívesen eltengettem volna az életemet ebben a szutykos világban, de ahogy láttam az idegbeteg társunk sem röpdösött az örömtől a hír hallatán, a nagydarab kötekedő meg most csendben volt, így én úgy gondoltam nem nagyon van veszteni valóm.
- Hé! Szöszike! Talán megbeszé…-de befejezni sem tudtam, mert már nevetgélve ki is fordult az ajtón, füle botját sem mozgatva a kiáltásomra.
Börtönőreink persze nem kapkodják el a dolgot. Na, nem mintha siettetni akarnám őket, de feltételezem szándékosan táncolnak az idegeinken, mikor mindketten bagóra gyújtanak, majd, hogy mi is jól halljuk, megtárgyalják kivégzésünk számukra legkellemesebb részleteit.
Nem díjazom az eredményt, mivel az elsők között vagyok a halállistájukon és fegyvertelenül a puskájuk ellen elég gyenge esélyekkel indulok, hiszen még egy nyamvadt késem sincs.
Idő is kevés, hiszen a kíberkarokkal feltúrbózott silbak elindult a mellettem lévő nagyfiú cellája felé, a másik meg az enyém felé, hogy a zárakat kinyitva elvégezzék a dolgukat, ki lassan, ki gyorsan, de a végeredményt tekintve azonos eredménnyel, ha rajtuk múlik.
Míg a közeledő őrt tartom nézem feszült figyelemmel, addig félszemmel látom, hogy a látóterükből kieső fekete hajú és eddig felettébb elesettnek tűnő alak újból az ajtóval próbálkozik, és………és, nem hiszem el (!) ki is nyitja! Ilyen nincs! Én is megnéztem az enyémet, az tuti, hogy nem volt nyitva! De, most ez a legkisebb dolog, ami érdekel, hiszen a rám szegeződő fegyver sokkal jobban leköti a figyelmemet, habár látom, hogy a fickó az ajtó melletti panelt babrálja, méghozzá emberfeletti sebességgel.
~ Talán képes kinyitni azt a rohadt ajtót? Még talán minket is kitudna szabadítani? ~ fut át rajtam a remény, de sajnos talán mindez már későn, hiszen a vigyorgó nagyfiú már az ajtóm előtt áll és a kártyával már nyitja is ki azt, miközben a puskát egy pillanatra sem mozdítja el a mellkasomról.
Egy reményem van, ha az a muki az ajtónál, valami csoda folytán ki tudná azt nyitni másodperceken belül, talán ez elvonná az őr figyelmét legalább annyi időre, hogy neki ugorhassak. Egyébként meg, mindenképpen megpróbálok nekirohanni, ha sikerül az ajtónyitás, ha nem.
Lassan hátrább araszolok, majd a sötétséget kihasználva észrevétlenül kibújok kabátom ujjaiból és felkészülök, hogy ha kinyitja az ajtót és beljebb lép a hosszú bőrkabáttal odacsapjak neki, majd a váratlanságot és a zavart kihasználva egy ollózó mozdulattal a gyomrába küldjem a családi ékszereit, remélve, hogy azon a tájékon még emberből van, aztán, ha sikerült és kellően szopránt csináltam belőle, akkor igyekszem a puskáját is a magamévá tenni.
Nem valami hatalmas terv és nagy esélyem sincs, hogy sikerüljön, de veszteni valóm sem, így most ez az egyetlen lehetőség. Izmaimat megfeszítem és felkészülök azért az ugrásra. Nem várom meg, hogy birka mód lepuffantsanak.
Azért remélem a nagyszájú is csinál valamit, mert, ha hagyja magát rövid idő alatt feltrancsírozni, akkor még ha sikerrel is járok, nekem is reszeltek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lepra
1. szint
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2012. Feb. 09.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York City

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Szomb. Feb. 11, 2012 11:59 pm

A rájuk ordításnak meg is lettek a következményei, bár nem egészen az, amit először szerettem volna. Az egyik tag összeomlik lelkileg és üvöltve veri a falat, no tuti, hogy ugrott a békés szunyálásom most is. Pedig nem lenne rossz. Nem csipázom a bénító gázt, mindig megfájdul tőle a fejem, szívesen kialudtam volna, még mielőtt tárgyalni kell valami agyamenttel. De nem... Francba már! A folyosó is megélénkül, a két felvigyázónk egyike jön közelebb, majd az én plexifalam előtt megállva némi mocskolódást zúdít rá. Végtelen unalommal fordítom a fejem felé, de nem kelek fel a padlóról, majd mikor végre levegőt vesz rávigyorgok és a parázsló bagót szorító fogaim miatt enyhén szűrten, de érthetően közlöm vele:
- Na figyelj kiscsikasz - mordultam. - Te kurvára egy senki vagy ebben a játékban, aki se nekem, se másnak nem jelent semmit. Megkapod a napi agyroppantóra valód a főnökeidtől, velünk meg semmit sem csinálhatsz amíg A-t vagy B-t nem mondanak. Szóval nyalogasd szépen tovább a talpacskákat, meg az egyéb napi rutinjaid, de nekem ne pofázz, mert zavarod a privátszférámat. Szóval hátra arc fakatona, aztán ha visszaértél nyisd le szépen a sliccedet, hogy a haverod kezdhessen valamit azzal, hogy a turmixgépmotort beleerőszakolta a felkarjába hülyegyerek. Senki vagy, senki is maradsz, ne ugass feleslegesen!
Nem úgy nézem, hogy tetszettek neki a mondataim, de sajnos van annyira rutinos, hogy nem csapja fel az ajtót lenyeletni velem a mordályát. Kár. Egy próbát megért volna. Na mindegy, ilyen az élet...
Pár perc heverészés után aztán megérkezett egy szöszi csaj, nyilvánvalóan a főnökük jött élvezkedni egy kör seggnyalásra a két bunkóhoz. Hmm. Ismerős, csak tudnám, hogy honnan a bánatból... Mindegy. Szóval Susy. Jó hogy nem Szüzi, mert akkor itt megfeküdnék a röhögéstől, az meg nem a legjobb alap egy beszélgetésre. Így viszont mogorván én is feltápászkodtam a padlóról. Ujjatlan hosszú kabátom nehéz nyikordulással rendeződött körém újfent. Megropogtattam a nyakamat, majd érdeklődve viszonoztam a nő lesajnáló tekintetét. Amikor azonban kiadta az eliminálásunkra való parancsot némileg megdöbbentem. Nem értem. Akkor minek kellett ez az egész cécó? Mindenesetre fennhangon egy meglepett morduláson kívül nem adtam jelét a gondolataimnak. A szöszke, hangja alapján csávó megdöbbenten rinyálni kezd, a másik csak összekuporodik. Na lássuk mit tudtok buzikáim, mert az öreg Lepra nem adja ingyen a bőrét!
Megropogtattam az ökleim, meg a nyakamat és gyorsan gyűlő adrenalintól felspanolva vártam, hogy kiderüljön melyik vadmarha jön hozzám. Ha eszük lenne együtt dolgoznának, úgy senkinek semmi esélye, de túlságosan hisznek a mordályban meg az implantokban. Ilyesmibe más is beledöglött már... Ha van egy kis szerencsénk. Körbe villant a tekintetem és... mi a..? Az eddig magába zuhanni tűnő faszi úgy kinyitja a cellaajtót, mintha sohasem lett volna zárva. Hajjaj... valami itt nem kerek... Ennyire senki sem amatőr, hogy ne nézze meg zárva van-e egy ajtó... Nem tudom mi a rossebb folyik itt, de most nincs is érkezésem ezzel foglalkozni, mert a srácok eldöntik végre ki hova indul, én az erőembert kapom...
Ahogy felém jön már nyújtogatja is a karjait. Szóval közelharcot szeretne? Nem vagyok semmi jónak elrontója... Rágyújtok egy cigire míg ideér és feszülő izmokkal, de látszólag nyugodtan várom. Két pillanat lehet nekem megfelelő. Mikor épp belép, hisz semerre sem tud kitérni, vagy ha felugrik és nekirugaszkodásból próbál ledönteni, de utóbbiban nem lehetek biztos, hogy megpróbálná-e. Bár... Annyira az arcom és a felső testem felé nézeget... Na legyen, egyszer élünk, akkor is minek?
Felemelem a karjaimat, mintha boxolni akarnék ellene, amire persze esélyem sem lenne. Amint átlépi a neki kritikus zónát az ajtónál, ahol kitérési lehetősége nincs valamelyest talán meg is nyugszik, hogy nem használtam ki, ami mondjuk öreg hiba lenne, de nyitva hagyott cellaajtók után azt hiszem nem ők a helyi aduászok bármi is lehet. Viszont, ahogy elrugaszkodik felém az arca irányába köpöm a parázsló cigit és összefont ökleimmel lódulok felé, mintha azzal akarnám a földre taglózni. Ha minden jól meg védekezőn felkapja a karjait...
Ez esetben pedig csak hátraviszem a két öklömet és vállal robbanok bele a levegőben úszó testbe. Ennek nagy előnye, hogy az ereje nullára redukálódik és képtelen megtartani magát mert nincs stabil pont amiben kapaszkodhatna. Az implantjai annyit érnek majd mintha egy plasztik játékkatona karjait hegesztette volna fel magának. Elvileg kirepül a folyosóra és akkor bizony én már sprintelek is utána. Ha valahogy talpra érkezne esetleg akkor páros talppal ugrok neki, hogy tuti ne maradjon állva, ha viszont nem rendelkezik Macskanő génállományával és megpadlózik, akkor futásból sarokkal ugrok a nyakára. Már ha sikerül... Ami iránt vannak azért kétségeim, de valamit meg kell próbálnom...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
JC Denton
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 433
Join date : 2012. Jan. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 1:09 am

A bádogfej, aki Michael felé ment, egy elegáns mozdulattal kinyitja az ajtót, és puskáját kezébe véve Kámfor arcát megcélozza. A kabátodat meglendíted, és megpróbálod kibillenteni az egyensúlyából, de szomorúan kell tudomásul venned, hogy nem egy kezdővel van dolgod. Számított a támadásra, gyorsan hátraugrik. A férfiasságát már nem tudod megrúgni, így hát B tervként nekiugrasz. Nagyjából egy súlycsoport vagytok, de a lendület neked segít. Mindketten hátraestek, a rohampuska kiesik az őr kezéből, és valahol a harmadik fogoly cellájánál áll meg. Az őr, ordítva megfogja a nyakadat, és minden erejével elkezdi szorítani. Nincsenek testpótlásai a karján, de mégy így is piszok erősen próbálja elvágni az életed fonalát. Úgy küzd, mint egy megveszett kutya az éjszakai viadalokban Manhattan sikátoraiban. Látod, ahogy egy katonai kés ott ficánkol az övén.
Eközben Lepra ellenfele is rálépett a pusztulás útjára. A kezét a fogoly nyaka felé lendíti, de amint Lepra megtévesztőleg elindítja az ökleit az arca felé, felkapja a karjait, pont úgy, ahogy szeretted volna. Ki is használod, nekirohansz a csávónak, aki erre hátraesik, de visz magával téged is. Kámforékhoz hasonlóan földet értek, nálatok viszont az őrt keményebb fából faragták: felpattan, és kapná elő katonai kését, amikor észreveszi, hogy nagy szar van. A fekete hajú férfi meg se fordul, nincs tudatában annak, hogy az élete megpecsételődött. Az őr elkezd szaladni a biztonsági panel felé, kezébe kapja a kést, amit az előbb még neked szánt. Ekkor fordul meg a férfi, majd rémülten elkezd segítségért ordibálni. Mindez másodpercek törtrésze alatt játszódott le.

_________________
Mesélői szín: yellowgreen
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cyberfrpg.hungarianforum.net
Michael Longley
4. szint
avatar

Hozzászólások száma : 265
Join date : 2012. Feb. 07.
Tartózkodási hely : két meló közt úton

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 1:52 am

Aztán kitárul a cellaajtó és már nincs idő habozni, hiszen a puska csöve egyenesen a képembe ásít. Hirtelen rántom le és lendítem meg a férfi felé a kabátot és…..csak egy hajszállal késtem el! Az őr rutinosan hátra ugrik, így az én lábaim már nem érik el a testét, de szerencsémre nem lő, mert talán a mozgás megzavarhatta. Nekem ennyi elég is, hogy gondolkodás nélkül, a lendületemet tovább víve nekirohanjak felborítva őt. Mindketten a földre kerülünk, de a puska messze repül a kezéből, de sajnos tőlem is. Igaz, hogy nagyjából ugyan az lehet a súlyunk a bádogemberrel, de nem vagyok egy spíler földharcban, és amíg én próbálom leszedni magamról, hogy a puska után menjek, az őr megragadja a nyakamat és vadul fojtogatni kezd, de olyan hévvel, hogy pillanatok alatt heveny oxigénhiányban szenvedek. Az ujjait hiába próbálom lefeszegetni magamról, azok acélbilincsként szorulnak a nyakam köré. Próbálom megrúgni, de teste leszorítja a lábaimat, így ez is reménytelennek tűnik. Már vörös köd kezd a szemem elé úszni, mikor megpillantom a derekára szíjazott kést. Bal kezemmel kétségbeesetten kapok a fegyver után és kirántva a pengét, már döföm is az oldalába, a bordái alá, remélve, hogy kellően létfontosságú szerveket sikerül szétrongyolni, még ha a szívét nem is éri el. Ez volt az utolsó erőm és már a hangok is kezdenek távolodni, ha még pár másodpercig képes fenntartani a szorítást, azt hiszem nekem végem, de ha súlyosan megsebesítettem és elernyed a szorítása, akkor lelökhetem magamról és végre megkaparinthatnám a puskát.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lepra
1. szint
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2012. Feb. 09.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York City

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 2:44 am

Összefont ökleim lehúzva hirtelen fordulok bele vállal a fickó gyomrába, de érzem, ahogy acélos szorításába vonja a vállaimat. Mi a rossebb? Ennek tényleg egy acélsatu van a karjai helyén... Zuhantában elemi erővel ránt magával engem is, hogy azonnal kiterülünk a cella előtti folyosóra.
Elég jó vagyok közelharcban. Na nem az évszázad örökös bajnoka, de tudok ezt-azt az ilyen jellegű dolgokról, a luchadorok kifejezetten földharcban érzik otthon magukat. Átkapom a férfi nyakát és öklöm keményen csattan közben párat a bordáin, de ez a fickó esküszöm egy kígyóember mellékállásban. Megroppan a padló az ujjai alatt amint a fémbe markol és szabályosan kihúzza magát ölelő karomból, aztán már talpon is van. A kése felé kap megadni nekem a kegyelemdöfést, míg jómagam húzom fel a lábaim, hogy páros talppal kínáljam meg a gyomorszáját, azonban sikerül mellé rúgnom. A manusz ugyanis közben döbbent tekintettel oldalra lép, szerintem most fedezte fel a fószer szökését. Jaja, kését markolva és engem feledve már rohan is.
Gyorsan körbe villan a tekintetem. A puskás hülye is rácseszett, a szöszi fiúcska a földre rántotta, épp veszettül birkóznak. A mordálya arrébb repült tőlük, vagyis... Vagyis senki meg nem akadályozhat benne, hogy begyűjtsem azt. Mint aki rugóra jár pattanok fel én is és sprintelek veszettül a földön heverő fegyverérét. Hallom persze az ipse segélykiáltását, de nem nagyon érdekel. Hiába ez egy ilyen világ. Az első tíz helyen csak te számítasz, mindenki más ez után következik. Különben sem bízom abban a balfaszban, túlságosan manga a szökése. Nem tetszik ez nekem. Ha túléli a késest, akkor azt hiszem én lövöm le...
A szöszke viszont nem rossz, sikerült ezt a középszerű őrt letepernie, ami azért már jelent valamit. Mindenesetre ahogy markomban van a rohampuska először is neki segítek, ah addig még mindkettő él. Persze nem lövök, mert az nem csak az elcseszett verőlegényen, de a kölykön, a padlón meg alattunk pár emelettel a metrószerelvényen is keresztülmenne. De a balfaszt megkínálom a saját puskája tusával. Úgy gerinc környékén vagy tarkón. Ketten lerendezzük, odaadom a kölyöknek a mordályt én meg elteszem a kést és kifejezetten optimistán tekintek majd a jövőbe, vagyis adni fogok immáron 3% esélyt a túlélésünkre. Na de először is a puska megszerzése, ami elvileg sima ügy kell legyen...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
JC Denton
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 433
Join date : 2012. Jan. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 4:06 am

A férfi a panelnál nem sokat tököl. Kezei még gyorsabb sebességbe kapcsolnak, majd hirtelen fények gyúlnak ki a terminálon, és a plafonon levő löveg megmozdul. Mégpedig számotokra jó irányba. A fickó bizonyára manuális irányításra kapcsolt, ugyanis a löveg becélozza a szaladó őrt, és elkezdi ontani magából a halált. A szerencsétlennek persze csak az utolsó pillanatban tűnik fel a veszélyforrás, és mivel fedezék túlzottan nincs, gyors, enyhén fájdalmas halált hal. A vére patakokban folyik ki a padlóra, majd ahogy összeérnek, tócsákat alkotnak. Lepra sikeresen elérte a rohampuskát, majd felkapja kezébe. A halott őrhöz rohansz, elveszed tőle a kést, valamint kis extra bizalmában megmotozod. Amint átkutatod a csávót, találsz még nála egy doboz cigit, meg egy adatkockát is, amit elraksz későbbre. Ha visszafordulsz, láthatod, hogy Kámforéknál a helyzet megváltozott.
Ugyanis Kámfor se most jött le a falvédőről. Amikor már azt hihetnéd, hogy itt a vég, és eljöttek érted a végítélet angyalai, megpillantod a kést. Utolsó reménysugarad felé nyúlsz, és kis nyújtózkodás után el is éred azt. Azonnal a bordái közé döföd, és még ha nem is sebészi precizitással tetted ezt, a hatás azért érződik a páciensen. Az őr veszettül elkezd ordítani, kibernetikus szemei megőrülnek a fájdalom érzésétől. Vér folyik ki a padlóra, valamint a kezedre, és a késre, de te ezzel nem törődsz. A fogás a nyakadon enyhül, te pedig rögtön kihasználod ezt, és megpróbálod levetni magadról a fickót. Félig-meddig sikerül is a terved, egy-két századmásodpercig lihegve feküdtök egymás mellett a földön, egyikőtök a homályos látását próbálja visszanyerni, na meg oxigént gyűjt, a másikotok üvöltözve fogja a bordáját, és próbálja kiszorítani a fájdalmat a tudatából. Mindketten sikerrel jártatok, te már futnál is a puskáért, de éppen ebben a pillanatban vette fel azt Lepra, és indult el vele felétek.. A löveg is ekkor kapcsol be a falon, az őr viszont egyikkel sem törődik, és újult erővel veti rád magát. Hátulról átkarolja a nyakadat, és ismét az oxigénhiány általi halált próbálja elérni nálad. Lepra elkezd futni feléd, ekkor viszont az őr, egyik kezével tovább szorítva a nyakadat, másik kezét használva előkapar egy magnumot valahonnan, és egyenesen a mellkasod felé céloz.

_________________
Mesélői szín: yellowgreen
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cyberfrpg.hungarianforum.net
Lepra
1. szint
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2012. Feb. 09.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York City

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 4:54 am

Gyakorlatilag egyetlen gyönyörű ugrással vetettem magam a lőfegyverre és a vállaimon átfordulva már azzal a kézben emelkedtem fel féltérdre. A tetőn lévő kisebb golyószóró felkerepelt és vérmorzsalékká robbantotta az őrszem felső testét, aki holtan zuhant a talajra. Azanyja! A fickó elég gyorsan meghackelte a rendszert, ha máris irányítja azt a géppuskát. Na de mi van a kölyökkel?
Arra kaptam a tekintetem és megállapítottam, hogy egész kiegyenlített a bunyó, bár éppenséggel hosszú távon nem a szöszire fogadnék, annak ellenére is, hogy a silbak elég randán vérzik. Felpattantam és rohantam feléjük, miközben a pasi kulcsba fogta a srác fejét, egyúttal viszont fájdalmamra nagyobbacska stukkert varázsolt elő valamelyik zsebéből.
Változtattam a mozgásomon, nagyjából rendszertelen cikk-cakk vonalban rohantam ovább változatlan sebességgel, hogy nehezebb legyen befognia. Eközben a gyerekre nem tud koncentrálni és a fájdalmas üvöltésből kiindulva az ki is használja a helyzetet. Van két szabad karja, így a fogás is lazul, szóval semmi esély a fojtás kivitelezésére, ennyi tapasztalatom azért van. Reménykedtem, hogy a lövést sikerül elkerülnöm, aztán már rajta is vagyok a két szerencsétlenen. Amelyik nem velem van, annak pedig helyben dobszólót rögtönzök a feje és a puskatus hasznosításával. Fegyvercsere, aztán megnézzük hacker haverunkat. Nem a legjobb hangulatban...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Longley
4. szint
avatar

Hozzászólások száma : 265
Join date : 2012. Feb. 07.
Tartózkodási hely : két meló közt úton

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 5:23 am

A kés mélyen beleszalad a smasszer oldalába, érzem ahogy vadul megrándul és meleg vére a kezemre folyik. Üvöltve engedi el a nyakam és én a testemet feldobva vetem le magamról. Az őr oldalra esve, veszettül markolva az oldalát, tovább vonyít én meg próbálok valamennyi becses oxigént gyűjteni a tüdőmbe, hogy legyen erőm felugrani és a puskához rohanni.
Félig már feltápászkodtam, mikor megpillantottam a nagydarab pofaszakállas fickót, akiről a az életben maradásomért való küzdelemben egészen meg is feledkeztem, és aki most happolta el előlem a fegyvert. Nagyon reméltem, hogy a fickó is úgy gondolja egy oldalon állunk és nem csak maga akar kimászni a szarból, de azért egy pillanatra megdermedtem, míg közeledett. Azután kissé megint összerezzentem, mikor a fejünk felett megszólalt a géppuska kerepelése, de nem volt érkezésem túl sokat foglalkozni vele, mert a következő pillanatban egy kar kulcsolta át a nyakamat és az üvöltés megszűnéséből csak egy valamire tippelhettem, az őr szedte össze magát és ott akarja folytatni, ahol az előbb abbahagyta. És, ha mindez még nem lett volna elég, még egy szép méretes stukkert is elővarázsolt, majd a közeledő férfire fogta.
A közeledő fickó sem most jött le a falvédőről, így azonnal átlátta a helyzetet. A mozgása kiszámíthatatlanná vált, persze ettől függetlenül, azért még vidáman eltalálhatta volna egy kósza lövedék, de hát én sem itt terveztem megfulladni az őr keze között, így azt terveztem, hogy gyorsan hátranyúlok és most kézzel kivitelezem azt, amit az előbb lábbal nem sikerült, és félretéve férfiúi együttérzésemet, alaposan összemorzsolom a fickó golyóit, majd ahogy a fojtás lazul, egy erőteljeset rántok magamon lefelé és előre, ezzel kibújva a keze közül. Aztán már csak abban reménykedem, hogy a puska nem csak dísznek van a szakállas kezében.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
JC Denton
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 433
Join date : 2012. Jan. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 6:02 am

Az események felgyorsultak, és a szegény őrnek ellenetek esélye sincs. Ahogy Lepra ide-oda cikázva szalad felé, ő még végső elkeseredésében meghúzza a ravaszt, de már csak egy lövésre van ereje: Kámfor, jól ismerve a férfi nem gyenge pontját, megmarkolja a fickó golyóit. A szerencsétlennek nem csak hogy meg kell halnia, még meg is kínozzátok a végső nyugalom előtt. Michael, érzed, ahogy a szorítás lazul a nyakadon, kihasználva az alkalmat, előre veted magad, és sikeresen kiszabadulsz a fogságból. Levegő után kapkodva előre esel, majd hassal lefelé elterülsz a földön, és nézed, ahogy a nagydarab a puskatussal improvizál egy brit gyalogos indulót. A fickó betört fejjel zuhan le a padlóra, kiberszemeiben örökre kihunyt a vöröses árnyalatokban játszó fény.
Lepra, nálad a helyzet kissé húzósabb. Hiába a cikázás, a folyosó nem a legtágabb, és a fickó minden haragját, és gyűlöletét abba az egy lövésbe sűrítette - mondja csak bárki, hogy dühös ember nem tud célozni. A lövés combon talált, ezért a maradék utat a két bunyózó ember felé már sántítva tetted meg. A golyó nem hatolt nagyon mélyre, de a vér így is felszökött a sebből, valamit gyorsan tenned kell, ha nem akarod, hogy itt pusztulj el, itt...nem is tudod, hol.
Ahogy megfordultok, az ijedt képű férfit látjátok a panelnél. Érzitek, hogy a szökést fontolgatja, elvégre az arcotokról nem éppen a hálát, és a felebaráti szeretetet olvashatja le. Végül megjön az esze, elvégre bizonyára van még egy-két ilyen ember kint, akik meg akarnak ölni titeket. Ahogy Lepra fenyegetően megindul feléje, fent a plafonon megmozdul a löveg, és egyenesen Lepra mellkasa felé fordul. A férfi egy darabig próbálja összeszedni a gondolatait, majd elég hangosan ahhoz, hogy meghalljátok
(van vagy 8-9 méter Lepra és a másik között) megszólal:

- Alkut ajánlok. Én nem tudom, kik vagytok, ti se, hogy én ki vagyok. Maradjon ez így. Ki kell jutnunk innen, és én segíthetek nektek. Látjátok ezt? Ezzel nyitottam ki a cellám ajtaját. Egy sima multiszer kissé felturbózott változata. Van még pár ilyenem. Tönkre vághatom ezeknek a biztonsági rendszerét, de szükségem van rátok, hogy élve kijuthassak. Mit mondtok? - kérdi. Beszéd közben elővett egy apró, sárgás, fogkefére hasonlító dolgot. Valóban egy multiszerre hasonlít, és elméletileg lehetséges vele kinyitni az ajtót belülről is, az üveg elvileg nem akadályozza meg ebben. A férfi rászegezi tekintetét az arcotokra, az élete függ a döntéseteken.

_________________
Mesélői szín: yellowgreen
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cyberfrpg.hungarianforum.net
Michael Longley
4. szint
avatar

Hozzászólások száma : 265
Join date : 2012. Feb. 07.
Tartózkodási hely : két meló közt úton

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 7:02 am

Az őr, hála a nagydarab hathatós segítségének, véres fejjel zuhant hátra, így már egyik smasszer sem okozhatott gondot, mivel felnézve láttam a kilyuggatott másikat is, egy terjengő vértócsa közepén.
Fogolytársam viszont nem úszta meg olyan könnyen, mint én, mert a combján egyre terjedő vérfolt jelezte, hogy az elsülő mordály bizony célba talált. Nem vagyok orvos, de azért azt még én is tudtam, hogy nem ártana elállítani a vérzést, mert előbb-utóbb baj lesz belőle, hiszen akár szépen el is vérezhet.
Ennek ellenére jól bírta a kiképzést, mert ugyan kissé bicegve, de tett pár lépést felém és a kezét nyújtva felsegített a földről. Mikor felhúzott egy biccentéssel köszöntem meg neki, majd mikor egy szóval bemutatkozott, én is viszonoztam
- Kámfor.
Aztán a fickó egy percnyi habozás nélkül a kezembe nyomja a mordályt és ő maga meg egy kést tesz magáévá, mikor a figyelmünk az ajtónál rémülten ránk meredő srác felé fordul. Ismét eszembe jut a kis trükkje a cella ajtajával, és igazán kíváncsi lennék, hogy miként is szabadult ki onnan, na és, hogy mik voltak a tervei ezek után. Talán szépen megpattant volna nélkülünk?
A fegyverem fenyegetően fordult a fekete hajú alak felé, ami látszólag nem derítette jobb kedvre, ráadásul a mellettem álló felebarátom is valami hasonló végeredményre juthatott, mert elég sötét arccal indult meg felé. Na ez már a srácnak is sok volt, mert egy-két ujjmozdulata után a plafonon lévő löveg egyenest a felé közeledő férfi mellkasát célozta meg, majd mielőtt eldurvult volna a helyzet sietve megszólalt, és egy alkut ajánlott.
- Igazad van, nem tudjuk ki vagy. – válaszoltam neki összehúzott szemekkel, de a puskát egy jottányit sem fordítottam el róla. – Éppen ezért, miért is bíznánk meg benned? Gondolom simán benne hagytál volna minket a szarban. Na, és az a kütyüt, hogy tudtad eldugni? Tőlünk mindent elvettek, te talán a seggedbe dugtad fel? – nézek rá cseppet sem több bizalommal, mint az elején. - Szóval azért ennél egy kicsit több magyarázat szükséges, hogy belopd magad a szívembe.


A hozzászólást Michael Longley összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Feb. 12, 2012 7:36 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lepra
1. szint
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2012. Feb. 09.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York City

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 7:28 am

Anyád mindenkit, ez már megint rothadtul fájt! Nem először lyuggatta ki golyó a bőrömet és ezek mindegyike kétszer fáj. Először most, utána majd a fejmosásnál, mikor Arabella, kedvenc utcai doki ismerősöm megmossa érte a fejemet. Utóbbi általában cefetebb. Mindenesetre pár határozott mozdulattal szétcsaptam a baromarcú koponyáját. Felszisszentem és a sráchoz lépve felé nyújtottam a tenyeremet:
- Jól vagy kölyök? - kérdeztem.
A tenyerembe csapott, majd ahogy talpra húztam biccentett is, talán válaszul, talán köszönetképpen, utóbbira nem sok oka volt, muszáj vagyunk egymás seggét fedezni. Felvettem a fószer kését, miközben a srác kezébe nyomtam a rohammordályt, majd hüvelykujjammal a mellemre böktem:
- Lepra.
Az adrenalin még dolgozott bennem, így a másik srác felé fordítottam a szememet. Nem stimmelt a kurafi. Kijut a cellából és megmenti a bőrünket csak úgy, miközben egy teljesen felesleges elrablás utáni gyilkosságot találnak ki számunkra. Bűzlik. Rothadtul... Mogorván pislantottam rá, ez elég is volt a hülye állatnak, hogy engem tartson veszélyesebbnek golyóköpködővel mint puskás embert. Ez nem harcos...
Elkezdett pofázni, az én gondolataim meg sebesen cikáztak. Módosított multiszer, veszett gyors hackelés, ide egy számítógépzsonglőr után nyomozva kerültem. Minden összevág. Nem kicsit. Megpróbálok egy ósdi trükköt, ha elég adrenalin pörög az agyában még be is jöhet, persze ha igazam van. Mogorván nekiálltam a szerzett kés pengéjét forrósítani az öngyújtómmal, majd megráztam a fejemet a szöszi felé:
- Hagyd, kifelé tényleg kellhet, ha bajunk van egymással utána is kinyírhatjuk egymást - vetettem fel, bár egyelőre nem egészen őszintén, viszont kellő gyakorlattal a hazudozásban. - Azt hiszem itt és most én vagyok nektek az izom a csapatban. De ha elvérzek nehéz a dolgotok, ha nem alkotunk valamit, akkor meg lelassítok mindenkit. Nélkülem kicsi az esélyetek, nekem is nélkületek. Mindenkire vonatkozik azt hiszem...
Az izzó pengével kihalásztam a golyót sűrű szentségelések közepette. Csúnyán kiszélesedett a seb, de ez van, nem vagyok orvos. Nyögve a halottra mutattam és a szöszire néztem:
- Add ide a trikóját, valamiből kell egy kötésre való...
Aztán fapofával bedobtam az ósdi trükköt, nem néztem a klaviatúra zsonglőrre, de a szemem sarkából annál inkább figyeltem:
- Ha van bármennyi szerencsém, mert ha nincs itt elpatkoltam, akkor ezek nem veszik komolyan az őrködést - recsegtem csak úgy a szobában magam elé. - Megnéznéd Rick, hogy van-e valami piájuk idelent? Az alkohol fertőtlenítené a sebeim...
Nah lássuk magára veszi-e a megszólítást, ha igen, már tudom is, ki a tag.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
JC Denton
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 433
Join date : 2012. Jan. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 8:57 am

A hangulat a folyosón egyre rosszabbodik, de legalább már szabadok vagytok. A rövid bemutatkozás után mindketten a harmadikat méregetitek. Kámfor, kérdésedre a férfi megrázza a fejét, majd feltartja az amúgy elég kicsi kütyüt, majd megnyom rajta egy gombot, mire az egész összeugrik egy apró, nagyjából kockacukor méretű dologgá. Majd még hozzáteszi, hogy segített nektek az egyik őrnél, és valahogy neki is ki kell innen jutnia, tehát meg se fordult a fejében, hogy itt hagyjon titeket a legnagyobb bajban. Ahogy Lepra elkezdi forrósítani a kést, a férfinek először összerándul a gyomra, csak egy-két másodperccel később esik le, miért is csinálod ezt. A kést hozzáilleszted a sebhez. Elviselhetetlen fájdalom önti el a tudatodat, de hosszas erőlködés után sikerül maradéktalanul kioperálni a golyót a sebből. A vér folyása viszonylag megállt, a forró fém megtette a dolgát. Ettől függetlenül pokolian fáj, eltel egy darabig, amíg sikeresen legyőzöd a kiáltás utáni vágyadat. Ehelyett Kámfor felé fordulsz, és kéred tőle az ideiglenes kötést. Michael el is indul a hulla felé, leveszi róla a trikót, majd odadobja neked. Miközben a kötés megalkotásával vagy elfoglalva, csak úgy mellékesen odaveted a gyanús alaknak a kérdést, és persze szemed sarkából minden figyelmedet neki szenteled. Ha most rosszul mozdul az arca, akkor már szinte teljesen kitisztul a kép, neked pedig már csak haza kell menned. A terved be is válik. A hacker arca pillanatok alatt átfut a színpaletta legtöbb színén, kezdve a fehértől át a pirosig vissza normál állapotba. A cowboy köhög egy kicsit, majd megköszörüli a torkát, és ismét megszólal:
- Szóval tudsz egyet s mást rólam, he...? Hát rendben, én se vagyok teljesen hülye. Nektek még mindig szükségetek van rám, és ez fordítva is igaz. Lehetőleg ne öljük meg egymást.

_________________
Mesélői szín: yellowgreen
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cyberfrpg.hungarianforum.net
Lepra
1. szint
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2012. Feb. 09.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York City

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 9:17 am

Bólintottam:
- Ami azt illeti tudok - nyögtem. - Én se ma kezdtem a szakmám. Ha nem bánod maradjunk a Ricknél, mert a casXsatöbbisatöbbinumberone nekem egy kissé megjegyezhetetlen. De ami a fő, még mindig ki kéne valahogy verekednünk innen magunkat. Ehhez első lépésként nem ártana, ha meggyőznél minket miért ne egy ember folytassa az utat kifelé - utaltam rá, hogy max egyikünket szedi le a gépágyúval, mert a másik kilyuggatja. - Ha ez sikerül kapsz egy fegyvert, meg egy esélyt. Nem fogok kertelni: pár embernek belemásztál a lelki világába meg a bankszámlájába. Az én dolgom az, hogy megtudjam a címedet, a temetkezési vállalkozást más intézi. Na most: én utánad kajtattam, mikor ezek az arcok begyűjtöttek, vagyis joggal feltételezhettem, hogy ebben a te kezed van, aminek lenne értelme. De itt vagy rabként, mint mi, aminek megint van pár verzióban értelme. De az, hogy a seggedbe dugva őrizgeted az univerzális high-tech álkulcsot, fél perc alatt meghackeled a gépágyút, miközben az amúgy tökös őrök totál amatőrként viselkednek... hát barátom ennek viszont feltűnően olyan szaga van, hogy ez az egész meg van rendezve. Már csak az lenne a kérdés: mi a rosebbet akarsz tőlem meg Kámfortól? Miért akarsz ránk akaszkodni elnyerve a "hálánkat és bizalmunkat"? Mert ha mégsem ez a helyzet és erről logikus magyarázatot is adsz, akkor ha innen kimegyünk, én tartom a pofámat. Nem dobok fel olyat, akivel kihúztuk egymást a szarból. Soha. De ha nem győzöl meg... akkor öregem innen legfeljebb egy ember távozik és az tuti, hogy nem te leszel, világos?!
Mogorván feltápászkodtam és a magyarázat közben átkutattam a holttesteket fájdalomcsillapító reményében. Vagy legalább egy pofa italért... istenem, csak van egy korty szesz ezeknél? (Ha igen, akkor egy keveset a sebemre löttyintek, a többit megiszom). Elrakom persze a többit is, amit találok náluk, azt hiszem mindenki számára érezhető szeretettel rakom a bakancsom szárán lévő tokba a két kést, de a figyelmem nem lankad, az Rickre koncentrál.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Longley
4. szint
avatar

Hozzászólások száma : 265
Join date : 2012. Feb. 07.
Tartózkodási hely : két meló közt úton

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Vas. Feb. 12, 2012 9:48 am

A srác ugyan magyarázattal szolgál a kérdéseimre, de nem vagyok 100 %-ig meggyőzve. Közben a mellettem álló Lepra nekiáll megműteni magát és én fél szemmel az ő ténykedését is lesem, megállapítva, hogy tökös gyerek, hogy csak úgy minden fájdalomcsillapítás nélkül kioperálja magából a skulót. Még szó nélkül az egyik őr trikóját is megkapja tőlem, hogy be tudja kötni vele a sebet. Aztán megint az ajtónál lévő kis fickóra terelődik a figyelem és meglepődök, mikor Lepra a nevén szólítja.
- Honnan a … - kezdeném, de először a srác, másodszor Lepra szövege fojtja belém a szót, és félig meddig magyarázatot is kapok, az előző kérdésemre, amit feltettem volna.
Viszont megüti a fülemet a szakállas férfi első mondatának egy érdekes része. Izgatottan várom, hogy végig vezesse teljesen logikus érvelését, amik nagy része bennem is felmerült és aminek már hangot is adtam, de ez a ránk akaszkodós, hála és bizalom dolog, nagyon is ült, és én is nagyon kíváncsi voltam, mit is fog erre válaszolni harmadik társunk, de még inkább kíváncsi voltam arra, hogy igaz-e a sejtésem Lepra elejtett megjegyzésével kapcsolatban.
- Csak nem CasXsXe01-et akartál mondani? – nézek kérdőn Lepra szemébe, és ujjaim elfehérednek a ravaszon. – mert, ha igen, - nézek most az ajtónál álldogáló Rick haverunkra hideg mosollyal, - akkor a szálak nagyon is összefutnak, mivel én is nagyon szerettem volna összefutni veled. Ugye tudod, hogy ki vagyok és még van pofád azt mondani, hogy ne öljük meg egymást! – a hangom már eléggé megemelkedett a dühtől. – Ez a kis mocsok több szállítmányomtól szabadított meg, mint a zsaruk, ráadásul, minden esetben infókat is szolgáltatott a rendőröknek. Csak az előrelátásomnak köszönhető, hogy nem jutottak el hozzám! – magyarázom Leprának. – És most csatlakozom az előttem szólóhoz, nagyon jó okot mondj, hogy ne lőjelek bele tapétának a falba.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
JC Denton
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 433
Join date : 2012. Jan. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Hétf. Feb. 13, 2012 6:44 am

Ahogy Lepra megpróbálkozik a hacker nevével, Kámforban olyan érzelmek ébrednek, amik általában az illegális bokszmeccsek, meg a fülledt 20. emeleti ordákban zajló tárgyalásokon szokott megjelenni. Lepra kérdései után ő is felteszi a maga kérdését a nagydarab detektív felé, és a választól függetlenül gyűlölettel teli szempárral mered Rick felé. Az összerezzen a hangod miatt, majd egy darabig csak áll, gondolkozik, és remeg, végül nagy nehezen összeszedi magát, és ismét szóra nyitja a száját. Kezei még mindig a biztonsági panelen, hiába értette meg, hogy ő innen nem fog élve kikerülni, mindenesetre láthatjátok rajta, hogy ő elszánta magát: valakit igenis magával visz a sírba. A feszült patthelyzetet a konzolcowboy rekedtes hangja töri meg:
- Gondolom magadban már úgy is elhatároztad, hogy benne vagyok az elrablásodban, mi? Akkor mi értelme a magyarázatomnak? De nehogy azt hidd, hogy hazug vagyok...engem elraboltak, ugyanúgy, mint titeket. Amikor hazafelé tartottam, berángattak egy sikátorba, és az a szőke csaj...az a Susy úgy beverte a fejemet, hogy itt ébredtem csak fel. Egy ilyet pedig mindig magamnál tartok, ha találkoztatok volna életetekben valaha is egy valamire való hackerrel, akkor tudnátok ti is. Ami meg téged illet - fordul most Kámfor felé - igen, a kezdetektől fogva tudtam, ki vagy. És ugyan már, hülye leszek elárulni a személyazonosságomat, amíg nem tudom, te tudod-e. Ezért nincs jogod dühösnek lenni. És igen, felőlem megölhetsz, de csak hogy tudd, engem felbéreltek ellened, nincs ebben semmi személyes. Ha túlélem a mai éjszakát, leszállok rólad, meg a szállítmányaidról, és megadom a megbízóm adatait...ha élve elengedsz. És kell nektek egy nyomós indok is? Nélkülem aligha juttok ki innen. Van egy olyan érzésem, hogy szükségetek lesz egy hackerre a kifelé vezető út során. - a beszéde végeztével a hacker zihálva néz rátok, látszik, hogy nem sokszor volt ilyen sokáig távol a személyi hálózatától. A szemei véreresek, a konzolcowboyok állandó ismertető jegye. Ha jól átgondoljátok a magyarázatát, van értelme, legalábbis a multiszeres meséjének biztosan van alapja: mindketten ismertek olyan cowboyokat, akik hordanak maguknál egy-két ilyet, mégpedig olyan helyeken, ahol az átlag embernek eszébe se jutna motozásnál.
Lepra, te eközben átnézed a halottat, akinél érdekes dolgokat találsz. Először is találsz egy doboz cigit, aminek már a látványa is feldobja a hangulatot, majd egy apró, kékesen világító adatkockát is találsz nála. Se fájdalom csillapítót, se alkoholt nem találsz egyik őrnél se. Eközben figyelmed egy másodpercre se lankad, habár a jelek szerint félelmed alaptalan, amíg ti nem cselekedtek semmi gyanúsat, addig előreláthatólag Rick se fog semmi meggondolatlant tenni.

_________________
Mesélői szín: yellowgreen
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cyberfrpg.hungarianforum.net
Michael Longley
4. szint
avatar

Hozzászólások száma : 265
Join date : 2012. Feb. 07.
Tartózkodási hely : két meló közt úton

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Hétf. Feb. 13, 2012 8:02 am

Feszülten és nagyon dühösen vártam a cowboy válaszát, hiszen eszembe jutott minden izzadságos óra és álmatlan éjszaka, amit a tevékenysége okozott, és akkor még a rengeteg kreditről nem is beszélve.
A magyarázkodása első felénél Leprára néztem, hogy vajon ő beveszi-e a mesét, de amikor rátért a lényegre, hogy őt felbérelték ellenem, csak ezért csinálta az egészet, és hajlandó feladni nekem a megbízóját, az már egészen jól kezdett hangzani.
Persze most sem bíztam meg benne egy percig sem, de, ha egy kis esélye is van, hogy igazat mond, és még élve ki is jutunk innen, akkor talán megér egy próbát, hiszen végezni még később is végezhetünk vele.
- Oké! Tegyük fel, hogy részben elhiszem a mesédet! – engedem kissé lejjebb a puska csövét, de azért továbbra sem tévesztem szem elől kedvenc hackeremet. – Én akkor sem adnék fegyvert a kezedbe, majd mi megvédjük a seggedet, ha arról lenne szó. De, ha kiértünk és nem regélsz nekem a megbízódról, akkor számíts rá, hogy kinyírlak. – fenyegetem meg sötéten, de ezzel félig bele is egyezve, hogy együtt kíséreljük meg a távozást.
Már csak az a kérdés, mit szól ehhez Lepra, aki közben végigtapizta az őröket, hogy találjon magának valami tompítót.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lepra
1. szint
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2012. Feb. 09.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York City

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Hétf. Feb. 13, 2012 8:19 am

Kámforra meredtem:
- Akart a rosebb ilyet mondani - feleltem savanyú arckifejezéssel. - Mondom, hogy nem bírom megjegyezni. De amúgy az.
Mogorván vettem tudomásul, hogy értelmes dolog nincs az őrszemeknél. Fene. Kellett volna egy pofára való whiskey. Vagy bármi, amitől nem sántikálok. Így húzós menet lesz... Az adatokat elraktam persze, meg minden egyéb értelmeset és cigire gyújtottam. Leengedtem a pisztolyt és biccentettem:
- Nincs sok időnk kölykök - sóhajtottam. - Ha valami csoda folytán nem is tűnt fel a lövöldözés senkinek, ezek akkor is hiányozni fognak, elvégre gyors munkára voltak kérve. Vagyis nem nagyon válogathatunk, kénytelenek leszünk fedezni egymás seggét. A sztorid kétséges Ricky boy, ellenben akár igaz is lehet. Tehát egyelőre feltételesen megbízom benned. A két kés, ha mindenkinek megfelel, akkor nálam marad, az implantjaim segíthetnek közelharcban - vetettem fel, - így nálatok többet érhet az én kezemben. A mordályokból vidd a Magnumot, könnyebb vele célozni Kámfor, én cipelem a puskát. Te meg ha jó fiú leszel kifelé kapsz, ha szerzünk valamit. Most viszont mássz bele a rendszerbe és mond meg mit tudsz kideríteni a belső hálózatról - mordultam felé.
Kámforhoz sántikáltam:
- Kölyök! Jól sejtem az elmondottak alapján, hogy van közöd a járgányokhoz? - érdeklődtem. - Mert akkor kifelé te leszel a sofőr, ha találunk valamit ami gurul vagy repül...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
JC Denton
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 433
Join date : 2012. Jan. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Hétf. Feb. 13, 2012 9:22 am

A hacker láthatólag megnyugszik a hangulat változásotoktól, habár még mindig gyanakvóan figyel benneteket. Beletelik egy kis időbe, amíg ellép a paneltől. Az, hogy nem kap fegyvert, amivel megvédhetné magát, és hogy két olyan embernek a kezébe kell adnia az életét, akik legjobb esetben is meg akarják verni, a jelek szerint nem izgatja. A kicsinyített multiszerét, pont úgy, mint egy szőlőcukrot, bekapja a szájába, és egy-két pillanatig azzal van el, hogy a nyelve, és a fogsora mozgatásával jó helyre rakja azt. Amint ezzel kész van, felétek fordul.
- Ez a panel csak a szoba biztonságáért volt felelős. Az egész rendszernek a termináljához nem tudom, hol tudnék hozzáférni. Viszont ha jól láttam, volt valami az őrnél, ami még érdekes lehet. Láthatnám? - kérdi. Eközben lentről, a földszintről hangfoszlányok jutnak be a folyosóra, ahol most vagytok. Bizony, felfedezték a szökést, illetve a lövések hangját, és a hangok alapján van még három-négy ember, a szöszit nem számítva, akik az életetekre törhetnek. Hamarosan lépcsőn koppanó lépések zajait halljátok, majd a parancsszavakat is ki tudjátok venni, végül már érzitek, egyre közelebb vannak.

_________________
Mesélői szín: yellowgreen
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cyberfrpg.hungarianforum.net
Michael Longley
4. szint
avatar

Hozzászólások száma : 265
Join date : 2012. Feb. 07.
Tartózkodási hely : két meló közt úton

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Hétf. Feb. 13, 2012 10:52 pm

Mikor Lepra is kifejtette a véleményét a helyzetünkkel és Rick haverunkba vetett bizalmával kapcsolatban kénytelen voltam igazat adni neki.
Így hát visszadobtam neki a puskát és felvettem a már üvegesedő szemű őr mellől a pisztolyt, ellenőrizve, hogy mennyi töltény van benne, majd válaszoltam a kérdésre.
- Hát, ha belebotlunk valamibe, amit mozgásra lehet bírni, akkor én elvezetem, bízd csak ide.
Szavaink hatására a hacker is kezdi visszanyerni az eredeti színét és már nem remeg annyira, mint a nyárfalevél, de azért a szemein még látható az űzött vad tekintet. Minden esetre a multiszert eltünteti a szájában, majd egy pár pillanat múlva, már tájékoztatást is ad a panellel kapcsolatban, ami nem túl boldogító.
Viszont kérdőn néztem Leprára, hogy az őrtől elvett kockát vajon rábízza-e az ajtónál álldogáló Rick-re.
Nagyon úgy nézett ki azonban, hogy ez lesz a legkisebb bajunk, hiszen egyre hangosabb zajok hallatszottak az ajtó felől, ami azt bizonyította, hogy bizony nem lesz olyan könnyű innen meglépni egyikünknek sem, mert a behallatszódó hangokból és szavakból ítélve jó páran igyekeztek börtönünk fel, akik már minden valószínűség szerint jobban felkészültek lesznek, mint a két őrünk.
Összeszorítottam a szám és megmarkoltam a Magnumot, hogy felkészüljek a támadásra.
- Ötlet? Valami taktika? – néztem körül valamiféle fedezéket kutatva.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lepra
1. szint
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2012. Feb. 09.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York City

TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   Kedd Feb. 14, 2012 5:57 am

A sebesen érkező léptek zaját hallva a hackerre mordultam:
- Láthatnád, de asszem ezt majd később - összegeztem, lenyelve a késztetést, hogy ezt pár cirkalmasabb szitkozódással egészítsem ki. - Te! Rick! Húzz be az egyik cellába, azok fala golyóálló. Azért biztos, ami biztos hasalj le és húzd be a segged, ha meg akarod úszni! Mielőtt ennek nekiugrasz állítsd azért be azt a golyószórót, hogy amint kinyílik az az ajtó vegye tűz alá a nyílást!
Kámforra néztem, majd kinyitottam az egyik cellaajtót és mögé ereszkedtem fél térdre. Ez az egyetlen előnye a börtönblokkoknak, mindig kifelé nyílik az ajtó. Ha befelé nyílna nagyon sok smasszer orra meg karja bánná a visszarúgásukat... A srác felé köptem:
- Fedezék és ez az egyetlen. Húzz be a tiéd mögé - intettem a cellája felé. - Kis szerencsével az első 1-2 pasiból tésztaszűrőt csinál az automata, míg azzal szerencsétlenkednek mi jövünk. Ne hősködj, csak biztosra menj!
Ezzel én is behúzódtam, kibiztosítottam a rohampuskát és az egyik kést magam mellé tettem, ha közelharcra kerül a sor ne kelljen érte tapogatózni, na meg az se lehetetlen még, hogy a dobására is szükség lehet. Oké. Kellően be vagyok pöccenve. Ez az egyetlen jó hír ma eddig. Mert ha Lepra bepöccen, az minimum egy embernek fáj. Kivételesen jó lenne, ha az nem én lennék...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott raktárépület   

Vissza az elejére Go down
 
Elhagyatott raktárépület
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
 Similar topics
-
» Elhagyatott bánya
» Elhagyatott város
» Elhagyatott edzőterem
» Az elhagyatott Dokk
» Elhagyatott gyárépület

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Cyberpunk Frpg :: New York City - a Játéktér :: Brooklyn :: Egyéb helyszínek-
Ugrás: