Mocsárlakók törzshelye

A Mocsárlakók törzshelye, egy kívülről bezárt boltnak látszó épület, "NE GYERE BE!", "rOhadJ MEg!", valamint "IDDQD" feliratokkal. Ha mégis be akarsz jutni, készülj fel, hogy ezek a hackerek nem szeretik a vendégeket: ha nincs meghívód, akkor jobb, ha fel vagy készülve minden vészhelyzetre, ugyanis a hely védelmi rendszere tele van robotokkal, kamerákkal, és lézercsapdákkal.

//angel magánkalandja//

Két héttel ezelőtt, egy ballonkabátos, fekete hajú férfi látogatta meg az Elmhursti törzshelyeteket. Hogy hogyan jutott át a biztonsági rendszeren, az rejtély: karcolás nélkül állított be az "irodádba", jobban mondva a kartondobozok, és üres palackokból épített fallal elválasztott helyiségbe. Amilyen hirtelen jött, olyan egyértelműen, kertelés nélkül mondta el a megbízást. Be kell törnöd egy múzeum biztonsági rendszerébe, és amint megkapod a jelet, fel kell törnöd a jegét, és zavaró vírusokat kell bejuttatnod az egész rendszerbe. Ha ezzel megvagy, tűnj el onnan, és nézz fel a bankszámládra: 1000 kredittel fog kibővülni az egyenleged. A férfi gyorsan távozott, barátaid kérdő tekintetére csak egy flegma vállrándítással válaszoltál. Amikor eljött az idő, rá is csatlakoztál a Hálózatra, majd beütötted a deckedbe a megadott koordinátákat. A körülötted levő elmosódott, színes rácsrendszerekből felépített épületegyüttesek rekord idő alatt változtak át. Geometriai alakzatok formálódtak, és a jól ismert hangtalan, sötét tér ismét betöltötte az egész elmédet. A múzeum biztonsági rendszere, mint egy hosszú, mellékágakkal, és titkos, rejtett csatornákkal rendelkező folyosó elevenedett meg az elmédben. Körülötte különböző védő programok őrjáratoznak. A bejáratot védő biztonsági programokat könnyedén kicselezed, majd bejutsz, és el is indulsz a folyosón. Egy elágazásnál állsz, három úton indulhatsz el, egyik se valami biztató. A padlón különböző fénycsíkok indulnak el a három irányban, balra vörös, előre kék, jobbra pedig zöld árnyalatban úsznak. Eddigi tapasztalataid alapján a vörös, vagy esetleg a kék vezet egy adott rendszer jegéhez, zölddel még sose találkoztál. Bárhogy is van, nincs sok választásod, mögötted ugyanis felhangzanak a biztonsági programok fémes zaja.

A riasztás idegesítő, nekem meg sietnem kéne. Na jó vagy kék, vagy vörös. De hogy került oda az a zöld. Végül is rendhagyó, nagyobb hely, lehet, hogy az itteni rendszer más jelzéseket használ, mint a többi. Természetesen ehhez a következtetéshez csak pár pillanat kellett és már úton is voltam a zöld fénycsíkot követve. Közben igyekeztem elkerülni a feltűnést, persze ebben a rendszerben már nem volt túl sok esélyem, mert mielőtt választottam volna az utak közül, már elindult a riasztás. Remélem nem tudnak követni.
Miközben a fénycsíkot követtem, elfogott valami furcsa érzés. Mint amikor valami újat fedez fel az ember. Ez a Mátrixban ugyanolyan veszélyes lehet, mint a külvilágban. Ezen gondolkozva olyat tettem, amit már körülbelül öt éves korom óta nem. Imádkoztam, imádkoztam, hogy semmi olyanba ne fussak bele, ami veszélyeztetné a küldetést, amivel megbíztak.

Magamban szidom a szerencsémet, de azért visszafordulok, hogy megtaláljam a fő biztonsági rendszer jegét, közben pedig valami rejtett adatért vagy bármiért imádkozom, amivel gyorsan és lehetőleg kevés feltűnéssel tudok eljutni a megfelelő jégig.
Odakint ketyeg az óra, és ha elrontom nincs fizetés, se semmi. Sőt még a hírnevemen is rontok.
Ha minden úgy megy ahogy akarom, nem fogok találkozni egy biztonsági programmal sem, bár ennek az esélye minden másodperccel csökken.

Mivel a biztonsági programok a vörös úton indultak el, arra kell lennie a fő biztonsági rendszernek. Ott biztos nagy tömeg lesz, szóval inkább a kék út mentén indulok el. Ha arról érkezett az a pók alakú program, akkor arra is kell legyen valami biztonsági rendszernek. Ha azt meg tudnám semmisíteni, akkor az összes biztonsági programot oda tudnám csalni, így szabad utam lenne. Így lenne esélyem, hogy vírust küldjek a fő biztonsági rendszerre is. Ezzel az elhatározással követem a fénycsíkot, figyelve, nehogy belefussak egy biztonsági programba. Remélem a tervem összejön!
Miközben haladok, keserűen gondolok arra, hogy ez a küldetés sokkal könnyebbnek hangzott, mint amilyen valójában. Nos, volt esélyem visszautasítani.

A pók formájú program elég erős, de azért teszek egy kísérletet, hátha elérem a decket a karomon. Ha sikerül elérnem talán el tudok indítani egy sokkoló programot a pókkal szemben. Közben vagy hatvanszor megbántam, hogy a kíváncsiságomra és nem a tapasztalatomra hallgattam. Vagy... Hirtelen eszembe ötlik egy vírus, amit nem rég kellett megírnom az egyik haveromnak. Erős program, ami 90%-os eséllyel képes megsemmisíteni a biztonsági programokat. Még jó, hogy lementettem, gondolom, és tovább próbálkozom, hogy elérhessem a decket. Ha el tudom indítani ezt az egyet megpróbálom eltűnteni, próbálkozom egy kicsit a fő biztonsági rendszerrel, de ha nem jön össze, hagyom az egész küldetést ahol van.
Egy apró esélyért imádkozom és közben reménykedem, hogy a program még nem tett róla, hogy a többi is idecsődüljön.

Úgy döntöttem, azért kísérletet teszek a kék út végén lévő védelmi rendszer kiiktatására, de előbb valami álcázó- vagy zavaró programot keresek a deckemen. Teli van különböző fájlokkal, adatokkal, de nagy nehezen megtalálom az egyik zavaróprogramomat. Az az egyetlen probléma ezzel, hogy kísérleti stádiumban tart és messze nem biztos, hogy működni fog. Megvonom a vállam és aktiválom a programot, ha szerencsém van működni is fog.
Aztán még egyszer átgondolom a rendszerek hatástalanítására tett kísérletemet. Inkább visszafordulok és a vörös fénycsík mellett haladok tovább, ha a program működik.

A lehető leggyorsabban nézem át a program- és víruslistáimat, majd elindítok egy álcázóprogramot. Ha szerencsém van, ez fél percig elrejt engem, és olyan lesz, mintha kicsatlakoztam volna a mátrixból. Ennyi időm lesz eltűnni a két program elől. Aktiválom és egy újabb zavaró programot helyezek előkészületbe, ha az első terv mégsem sikerülne. Ez fél percre teljes sokkot ad a programokat, ami ideiglenesen megzavarja a működésüket. Várom az első vagy a második program működésbe lépését és közben nagyon remélem, hogy valamelyik működni fog. Ha ez nem sikerül nincs jobb ötletem, mint félbehagyni a feladatot és meghúzni magamat, nehogy megtaláljon a megbízóm a panaszaival.

Az álcázó programot beindítod, hirtelen eltűnsz mindkét program radarjáról. Ott állsz kettejük között, és látod, hogy mindkét program "'dolga végeztével" elindul visszafele, a kék mag irányában. A riadó is megszűnik, a tűzfal megnyugszik, minden visszaáll abba a nyugalmi állapotba, amiben volt, mielőtt megzavartad volna mindezt. Nincs szükséged a zavaró programodra, legalábbis egyelőre, így hát sietősen megindulsz vissza a kék járaton, a csomópont fele, ahonnan majd utadba ejtheted a vörös útvonalat. Zavartalanul, akadály nélkül éred el a csomópontot, az álcád út közben megszűnik, de egyelőre még nem vett észre a rendszer. Ellenben támad újabb gond, mégpedig egy meglepetés formájában.
Ahogy megállsz a csomópont kék járat felőli kijáratánál, tekinteted megakad egy kék ruhás, így látszatra veled egykorú férfin. Persze a kormeghatározás a mátrixban csalóka, hiszen mindez csupán vizuális, átszerkeszthető kivetülés, így hát a másik cowboy életkorában nem lehetsz biztos. Ő is észrevesz téged, szemeiben vad láng gyullad. Deckje felé nyúl, és mivel minden jel szerint ő igenis számított rád, nincs időd reagálni, sikeresen elindít egy pörgő, recés korongot feléd. Ahogy iszonytató sebességgel halad feléd, reflexeidnek hála sikerül elugranod, viszont elesel a padlón. Látod, egy jelzés söpör át a rendszeren, a riasztó újra bekapcsolt. A saját korongod ott pihen a hátadon, és persze a decked is készenlétben áll. Tisztában vagy vele, hogy az álcaprogramok ne használnak egy felhasználó ellen, habár ha megérkeztek a programok, talán ki tudnál szökni a gyűrűjükből. Csak hát előtte még az ellenséges hackerrel kellene végezni, aki minden bizonnyal a múzeumnak dolgozik.

//Persze a kép csak ábrázolás, nincs a faszin sisak. Láttad a Tron című filmet? Ez a korongos ötlet onnan lett..."átvéve", minden úgy működik, ahogy ott, esetleg a közeljövőben eszközölök majd pár változtatást. Ha még nem láttad, küldj egy PM-t, és elmagyarázom az egészet, de hamarosan majd az Információkba is felrakok egy összefoglalót róla Bocs, hogy ilyen kusza ez a kaland, de nekem is ez az első kibertér kalandom, és sehol máshol nincs ilyen a neten, tehát most szelektálom az ötleteimet. Igen, bizonyos értelemben te vagy a tesztalany, én kérek elnézést. //

Na jó, akkor legyen harc!
Felállok és valami pajzs programot aktiválok, ami visszaveri a védelmi programok esetleges támadásait. Ezzel a programmal csak egyetlenegy baj van... Csak akkor derül ki, megfelelően működik-e, ha már megtámadtak. Közben üzenetet próbálok küldeni a többieknek, hogy ha elveszteném a korongomat valaki jöjjön utánam. Persze, ez nem vesz sok időt igénybe, és amint végeztem, már útnak indítom a saját korongomat az idegen felé. Ha minden jól megy, a jobb vállát kell eltalálja. Így megint nyertem pár másodpercet, amíg az idegen reagál.
Nos, ha nem tudom ezeket a programokat aktiválni, egyenlő ellenfelek leszünk, feltéve, ha működik a pajzsom! Elindítok egy-két alkalmazást, amik elég bonyolult módon, de telepítik a rendszerbe az általam tervezett programokat, amiket harcra terveztem, de csak a törzshelyen próbáltam ki, a többiek ellen. Ezeknek a harci programoknak az a gyenge pontja, hogy olyan bonyolult feltelepíteni. Szerencsémre, ezt saját maguk elintézik, ha képesek rá. Ha megjelennek, akkor úgy kell kinézniük, mint a farkasoknak vagy legalább kéknek kell lenniük, meg fehérnek ez attól függ, melyiket tudja megjeleníteni a rendszer.

Ahogy a kék kockák elkezdik lebontani a tűzfalat, újabb programokat próbálok telepíteni a rendszerbe. Ezek nem kifejezetten harci programok, inkább a biztonsági programok ellen védenek meg. Egyszerű, főleg négyszögekből álló programok, amik fehér színűek.
Miután elindítottam a telepítést egyenesen a másik hacker felé rohantam. Villámgyorsan számolok, aztán a konzol-cowboy mellett a falnak hajítom a korongomat. Amennyiben pontosan számoltam, a lapockáját kell eltalálja.
Igazából a tervem az, hogy megpróbálom megszerezni a korongját. Terveim szerint eldobja és én előbb kapom el, mint ő. Ha minden jól megy, így megtudom, honnan dolgozik és küldhetek a számítógépére egy vírust.
Közben újabb számsort írok be a deckembe, hogy egy újabb tűzfalat húzzak fel magam köré. Még egy utasítás és más típusú harci programokat telepítek. Ez tulajdonképp egy kék színű sas, ami szintén telepíti saját magát. Ha ez is ugyanolyan simán jelenik meg itt, mint a farkasaim, akkor hasznos segítséget kapok.
Várom a másik hacker támadását, a programok telepítését. Remélem, minden a terveim szerint alakul és én bizonyulok ügyesebbnek. Már így is csoda lesz, ha a megbízom fizet.

Gyorsan a saját korongom után kapok, majd kockáztatom, hogy elkapjam a másik hackerét is, még ha ez újabb sérüléseket is jelent. Közben látom, hogy a sasom nyerésre áll a kutyával szemben és a másik konzol-cowboy kétségbeesetten keresgél a deckjében. Elégedettséggel tölt el, hogy így meg tudtam nehezíteni az életét.
Ha megszerzem a korongját és valahogy tönkreteszem vagy vírust küldök a számítógépére, az azt jelentené, hogy vége a harcnak, én pedig mehetnék végre a dolgomra.

Gyorsan jobbra ugrok, hogy elkerüljem a támadást. Ha szerencsém van nem talál el az ellenfelem korongja. Közben a deckem újabb programot keresgéltem. Hatalmas örömömre találtam egy újabb harci programot, két kék-fehér tigrist. Gondolkodás nélkül elindítom a telepítést.
Közben a farkasaim felé sandítok, hogy lássam egyáltalán még kitartanak-e.
Újabb harci programot keresek, de nem igazán találok újat, így a sast telepítem megint. Végül mégis találok egy újabb harci programot, rögtön telepítem is. Ha a rendszer megjeleníti a program tartalmát, négy-öt oroszlánszerű alak fog megjelenni. Sok lesz, de csak tíz percig maradnak a Mátrixban utána eltűnnek.
Miután elindítom az utolsó telepítést, beírom a deckembe egy újabb zavaró program számsorát, de nem indítom el. Felkészülök arra, hogy amíg a programjaim megtámadják a másik hackert és a kutyáit, elverekedjem magam a fő védelmi-rendszerig. Ha odaérek rögtön vírusokat fogok telepíteni, aztán kilépek a Mátrixból, megnézem a számlám és egy ideig inkább programozással fogok foglalkozni.

Utasítást adok a sasnak és az oroszlánoknak, amik remélhetőleg lefoglalják a másik hackert. Ezzel elhajítom a korongomat is felé hátha így meg tudom sérteni. Közben egy szintén felhasználók elleni tűzfalat indítok el. Azt még megvárom, hogy a korong visszatérjen a kezembe.
Miután a korong visszatér hozzám azonnal el fogok indulni, hogy kiiktassam a védelmi-rendszert, aztán most már tényleg mehetek. Remélem ezzel még egy munkát szerzek magamnak, mint a múzeum új védelmi-rendszerének programozója.

Jobb ötletem nem lévén, újabb tűzfalat telepítek, hiszen az előző rendbe hozta a hangokat, akkor a következőnek a képeket kell rendbe hoznia. Homályosan látom a korongomat is és csak a szerencsében bízhatok, hogy eltalálja a hackert, vagy legalább én el tudom kapni. Persze ehhez előbb a tűzfalamnak kell működnie.
Amint visszaszerzem a korongomat elindulok a piros fénycsík mentén, lehetőleg addig amíg a zavaró programom működik. Amint a zavarás megszűnik, újra létrehozom a speciálisan a védelmi programok ellen kifejlesztett védelmi rendszeremet és így, a sokadik tűzfalammal valószínűleg már elérem a fő biztonsági rendszer jegét.
Közben eszembe jut, hogy ebben az esetben vírusok segítségével a teljes rendszert szét tudom bombázni. Már csak a teljesség kedvéért is. Meg azért, hogy a másik konzol-cowboy megtanulja kivel van dolga.
Szépen csendben még egyszer átgondolom a stratégiámat és hibátlannak találom. Legalábbis, ha a harci programok fel tudják tartani a hackert.
Talán le is váltják, ha megtudják, hogy nem sikerült megakadályoznia abban, hogy tönkretegyem a teljes rendszert. Talán akkor programozói munkám is lenne. Talán...
Hiba a jövőn agyalni egy munka kellős közepén, így gyorsan vissza is térek a valóságba, pontosabban a virtuális valóságba és várom, mi történik...