Michael Longley

Név: Michael Longley.
Egyéb név: Kámfor
Nem: férfi.
Kor: 21
Születési hely, idő: New York, 2007 január 25.
Magasság, súly: 174 cm, 85 kg.
Bőrszín: kreol.
Egészségi állapot: normális.
Családi állapot: árva, egyedülálló
Foglalkozás: tolvaj és csempész
Kaszt: csempész.

Előtörténet:
A St. Benedek árvaházban nőttem fel, miután a Kiberfarkasok egyik robbantásában szüleim életüket vesztették, engem is csak az mentett meg, hogy a kocsiban lévő nagy halom ruhanemű a bébihordozóra borult, mert az őseim épp költözés közben voltak. Minden esetre túléltem és ezután egészen 14 éves koromig az intézet kenyerét ettem, de akkor már nagyon elegem volt a fegyintézet szigorúságával vetekedő intézményből, így az első adandó alkalommal megpattantam és kíváncsian vettem bele magam a város szennyezett és, mint kiderült számomra cseppet sem könnyű életébe. Pár nap után rájöttem, hogy az intézetben arany életem volt a kinti világhoz képest. Mivel nem volt pénzem és tapasztalatom sem, hogy a sikátorok és a nincstelenek világában, hogyan is kéne fenntartanom magam, elég hamar a saját bőrömön érezhettem ennek hátrányos következményeit. Mikor az egyik este az éhségtől már kóvályogva , végső elkeseredésemben, az egyetlen tulajdonommal egy zsebkéssel felfegyverkezve megtámadtam az egyik sötét utcában sétáló, vékony dongájú férfit, olyan ütést kaptam tőle, hogy felkenődtem a falra és azt hittem, minden porcikám eltörött. A férfi odajött hozzám és mikor már felettem állt, akkor láttam meg a kivillanó fémes csillogást a karja helyén. Nem volt még tapasztalatom a testpótlásokkal és az jó lecke volt, hogy ne ítéljek az első látszatra. A férfi a megerősített kezeivel felemelt a földről, mint egy rongyot és alaposan szemügyre vette viharvert külsőmet, amit már több napos kosz borított.
- Mi a neved kölyök? – kérdezte rideg, rekedtes hangon, és mivel nem kapott választ alaposan megrázott.
- Azt kérdeztem mi a neved,
- Michael. – válaszoltam dacosan, mert meg voltam győződve, hogy meg fog ölni.
- Mióta vagy az utcán?
- Négy napja.
- Akarsz enni? – nézett sötét szemével kutatóan rám.
- Igen! – válaszoltam mohón és felcsillanó reménnyel, miközben már az étel gondolatára megkordult a gyomrom.
- Akkor gyere velem és talán más ajánlatom is van számodra.
Ez a találkozás Mortimerrel, a férfivel, aki megmentett az éhhaláltól, meghatározta a további életemet. Egy tolvaj és csempészbanda egyik toborzója volt, aki az utcagyerekekből szedte össze az utánpótlást, hiszen a rendőrség tevékenysége miatt állandó hiány van e szakmában.
Sokáig voltam a Láthatatlanok nevű banda tagja és a hosszú évek alatt alaposan kitanultam a szakma minden csínját-bínját. Mortimer szerint a legmázlistább srác voltam, akit csak ismert, mert még a leghúzósabb akciókból is élve kerültem ki, ezért is ragadt rám a becenevem, Kámfor, mert mindig időben tűntem el a helyszínekről. Aztán az egyik nap, mikor a Trudy mama boltja alatt húzódó főhadiszállásunk felé igyekeztem és már csak néhány méter választott el az ajtótól, hirtelen üvöltő szirénák csattantak fel és csikorgó gumikkal, állig felfegyverzett kommandósok érkeztek a bolt elé és mindent és mindenkit letarolva hatoltak be az épületbe, ahonnan pár másodperc múlva hatalmas robbanások, és heves géppuska tűz hallatszott. Így megint csak bebizonyosodott, hogy milyen egy szerencsefia vagyok, hiszen egy hajszál választott el, hogy a bandám sorsára jussak, amit ezzel az akcióval teljesen szétvertek. Tudtam, hogy valaki köpött, ezért sürgősen a város másik végére húztam a belem és igyekeztem pár napig meghúzni magam, míg elül a vihar.
Innentől, ha megakartam élni, a magam lábára kellett állnom, és mivel nem sokan maradtak élve a Láthatatlanok közül, így jó esélyem volt az ismert kapcsolatok alapján beindítani a maszek vállalkozásomat. Beletelt egy kis időbe, de lassan szereztem egy kis hírnevet magamnak. Sok helyen tudták már rólam, ahol számon tartják az ügyes kezű és valamire való sütnivalóval is rendelkező embereket, hogy megfelelő ellenszolgáltatás ellenében meg tudok szerezni bármit és le is tudom azt szállítani. Ennek érdekében az első teendőm volt, hogy az összekuporgatott kreditből egy retina kamerát ültettessek be, ami az információ lopásnál nagyon hasznos tulajdonság. Tehát most a magam ura vagyok és igyekszem a saját seggemre is vigyázni. Természetesen ebben a világban elképzelhetetlen, hogy ne hordjak magammal legalább egy kézifegyvert, ami a dzsekim alatti hónaljtokban lapul, semmilyen fém alkatrész nem tartalmaz így a fémdetektorok nem tudják kiszúrni, van még két kerámia késem is a bokámhoz szíjazva, végszükség esetére. Felkészült és elszánt vagyok, hogy éljek és túléljek ebben a korrupciótól és hatalomvágytól forrongó világban.

Jellem:
Nagyon céltudatos és elszánt egyéniség. Igyekszik előre megtervezni a lépéseit, nem rohan fejjel a falnak, persze vállalnia kell sokszor akár nagyobb kockázatot is – ez kredit függő – de azért ott is szereti átlátni a helyzetet, hogy legalább egy menekülési útvonala maradjon. Az élet megkeményítette, ezért nem bízik senkiben és semmiben. Egyedül dolgozik, ha szüksége van valakire, azt megfizeti alkalmanként. A munkáját mindig levégzi, ezért is tett szert valamennyi hírnévre. Nem csípi, ha átverik, ha lehetősége van rá, azt mindig megbosszulja.
Nincs oda a testpótlásokért és, ha csak nem kerül életveszélybe, nem is szeretné őket magán látni. Szereti a saját testét, úgy, ahogy van és nem is szégyenkezhet miatta.

Szakképzettség:
Tolvaj: mindent ellop, amire megbízást kap, tárgyat, információ, adatokat. Általában besurranással szerzi meg a dolgokat, de végszükség esetén nem rossz zsebtolvaj. Ha kellően megfizetik az árut, akár a várostól messzebbre is leszállítja. Nem képzett harcos, de azért közelről ő is eltalál egy embert pisztollyal vagy késsel.

Üdvözöllek az oldalon! Az előtörténeted jó lett, semmi hibát nem találtam benne, csupán a jutalommal vagyok gondban. Azt írtad, van egy retina implantátumod, viszont a jellemben leírtak alapján karaktered nem komálja a testkiegészítéseket. Kérdésem, hogy kérsz jutalomba Nano-Tárolót, vagy inkább kezeljelek úgy, mint egy tiszta karaktert (persze a retinát megkapod), és Nano-Tárolók helyett nagyobb kredit jutalomban részesítselek? Ja, és előtörténeted alapján gondolom valamilyen lőfegyvert kérsz.

Igen, nem szereti, de inkább csak a látványos, testpótlásokat utasítja el, és tiszta akar maradni, amennyire csak lehet. Tehát inkább kreditet kérek és igen, egy lőfegyvert is

Oké, ez esetben jutalmad 2800 kredit, valamint egy kémpisztoly, ami egy sima 10mm-es egy hangtompítóval, valamint célzásjavítóval. Az előtörténeted elfogadom, mehetsz adatlapot csinálni.